Május 20-án Pannonhalmára látogatott Robert Palladino az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége ideiglenes ügyvivője. 

Megtekintette a Szent Márton-bazilikát, a kerengőt, a kincstárt, majd a könyvtár és a levéltár kincseit, többek között a pártállami időszakban az Egyesült Államokba emigrált és ott perjelséget és iskolát alapító magyar rendtagok főapáthoz küldött leveleit. A dokumentumokat a rendszerváltásig elrejtve őrizték levéltárunkban.

Az Egon Zehnder cég budapesti irodájának vezetője, Strohmayer János és munkatársai kétnapos csapatépítési tréningen vettek részt a főapátságban. Az itt töltött idő alatt részt vettek a szerzetesközösség liturgikus alkalmain, megismerték a bencés rend alapértékeit, bepillantást nyertek a monostor kulturális életébe: megnézték a levéltár érdekességeit, ellátogattak a könyvtárba és a gimnáziumba. Programjuk a pincészetben borkóstolóval ért véget.

Május 8-án az ELTE Savaria Egyetemi Központ történelem és magyar szakos hallgatói látogattak el Pannonhalmára. A szokásos tárlatvezetésen túl a levéltárban és a könyvtárban szakmai bemutatón vettek részt. Levéltárunkban többek között nyelvemlékekkel is találkozhattak: a tihanyi alapítólevéllel és az 1211-es tihanyi összeírólevéllel.

Április 11-én a monostor reprezentatív terében, a praelaturán kerekasztalbeszélgetést szerveztünk a mecenatúráról. Ezen a hazai gazdasági és kulturális élet azon meghatározó szereplői vettek részt, akik évek óta támogatják a Pannonhalmi Főapátságot. A levéltári dokumentumok megóvását segítő Apelso Trust Zrt.-t Antall György és Kállay András igazgatósági tagok képviselték.

Március 21-én, Szent Benedek ünnepén aláírták az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pannonhalmi Főapátság tudományos együttműködéséről szóló megállapodást. A Borhy László rektor és Hortobágyi T. Cirill főapát által jegyzett dokumentum alapján többek között lehetségessé válik a monostor 19. századi természettudományos gyűjteményének feldolgozása és publikálása, valamint együttműködés alakulhat ki a csillagászati kutatásban és a tanárképzésben.

Március 17. és 20. között a Pannonhalmi Főapátságban tartotta plenáris ülését az Osztrák Püspöki Konferencia. A tanácskozás fő témái között szerepelt az osztrák szinodális folyamat folytatása, továbbá a jelenlegi osztrák társadalmi és egyházi helyzet megvitatása. A püspökök megbeszélést folytattak Hortobágyi T. Cirill főapáttal, valamint találkoztak a magyarországi egyházi, társadalmi és kulturális élet képviselőivel.

A 24. Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Verseny döntőjét március 14-én rendezték a Főapátságban. A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság által szervezett vetélkedő témája idén Magyarország 1301 és 1526 közötti történelme volt. A rendezvényen Kárpát-medencei középiskolák hétszáz diákja vett részt. A döntőn a tíz legjobb eredményt elért csapat mérte össze tudását, közülük a miskolci Lévay József Református Gimnázium csapata lett az első.

Az országgyűlés az 1849-es tavaszi hadjárat következtében, április 14-én a debreceni református nagytemplomban kinyilvánította Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Egy hónap múlva Gyapay Dénes helyettes kormánybiztos a főapátság számára készített új pecsétnyomót adott át Rimely Mihály főapátnak. Erre az ún. „Kossuth-címert” vésték, a címerpajzsra a korona helyett babérkoszorút helyeztek – utalva a trónfosztásra és az államforma nyitott kérdésére. Körirata: Sz. Mártoni fő apátság pecsétje 1849.

Március 7-én Asztrik főapát úr vezetésével bencések és világi kollégák (köztük levéltárunk munkatársai) meglátogatták az abasári Bolt-tetőn feltárt középkori épületmaradványokat. Az egykor Aba Sámuel királyunk temetkezési helyéül szolgáló bencés apátság romjait és a feltárás eredményeit régészek mutatták be számunkra: Feld István, Csornay Boldizsár, Ringer István és Horváth Ciprián.

A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris kutatási program keretében 2021–2023 között régészeti kutatás zajlott Tihanyban, Bakonybélben és Pannonhalmán. A munkálatok a szerzetesközösségek elöljáróinak támogatásával folytak.

 Hogyan lehetségesek régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben?