Április 27-én nyílt meg a Pannonhalmi Főapátság idei időszaki kiállítása, amely a Bazilika800 emlékév központi eleme. Az Uros apát és műve című kiállítás kurátorai Szovák Kornél történész és Takács Imre művészettörténész. A főapátsági kiállítótérben megtekinthető tárlatot Maróth Miklós akadémikus nyitotta meg.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) és a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont 2024. április 17-én a Fenntartható Katolikus Iskolák, A katolikus egyházi iskolák fenntarthatóságának kérdései a múltban címmel tartott konferenciát a Ludovika Campuson.
A pannonhalmi szerzetesközösség több mint fél évszázada nyitja meg kapuit hívő világiak előtt, hogy a Szent Három Napot együtt ünnepeljék. A húsvéti találkozás elsősorban a közös imádságról és az egyéni elmélyülésről szól, amelyet spirituális programok kísérnek. Idén – több más program mellett – a levéltár-pedagógiai teremben rendezett előadás keretében a 800 éves harmadik pannonhalmi templom építtetőjével, Uros apáttal is megismerkedhettek az érdeklődők. A Levéltárunkban őrzött nagyszámú oklevél révén ugyanis Uros apát az Árpád-kor legjobban ismert egyházi személyisége.
A 23. Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Verseny döntőjét március 26-an rendezték a Főapátságban. A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság által szervezett vetélkedő témája idén: Magyarország története az Árpád-korban. Ennek apropóját az adta, hogy a harmadik pannonhalmi szerzetestemplom ebben az évben ünnepli felszentelésének 800. évfordulóját. A rendezvényen kétszáz Kárpát-medencei középiskola hatszáz diákja vett részt. A döntőn a tizenegy legjobb eredményt elért csapat mérte össze tudását, közülük a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium csapata lett az első.
A pozsonyi székhelyű Pátria Rádió szerkesztője, Ürge Tamás járt levéltárunkban. A Nyugaton a helyzet című műsor számára beszélgetést rögzített a Pannonhalmán található, Felvidékkel kapcsolatos kéziratos dokumentumokról. A március 16-án sugárzott adás itt hallgatható meg.
Egy 1848-as országgyűlési kiadvány sarkán, pecsétviaszba nyomva őrződött meg a cocharda nationalis, vagy ahogy akkor hívták: nemzeti tarajka.
A francia forradalom terjesztette el a trikolórból készített kokárdát Európában. Eleinte a kakastollakból (coq=kakas) készült kalapdíszt hívták így, később már a redőzött szalagdíszekre is ezt az elnevezést használták.
2020-ban nyílt meg a főapátság sörfőzdéje, azonban a pannonhalmi bencések évszázadok óta aktív alakítói a magyarországi sörkultúrának. Levéltárunkban a sörkészítésre vonatkozó első dokumentumok a 11–12. századból maradtak fenn. A Babik Edit által a pannonhalmi sörfőzés múltjáról és jelenéről készített podcastban levéltárunk igazgatója mesél a tradíciókról.
Az idei évben ünnepeljük a pannonhalmi harmadik templom felszentelésének nyolcszázadik évfordulóját. A Bazilika 800 emlékév keretében kiállítással tisztelgünk az építtető Uros apát előtt. A kiállítás előkészületei során konzerváltunk négy olyan oklevelet, amely szerepet kap a tárlaton.
Február 7-én mintegy húsz egyházi levéltáros gyűlt össze, hogy szakmai megbeszélést folytasson Pannonhalmán. A nagyrészt a Dunántúlról érkező kollégák a közös egyházi levéltári honlap (Matricula) aktuális kérdéseiről, az anyakönyvi adatbázisról, a nagyobb szakmai projektekről, a könyvkiadási folyamatokról folytatott eszmecserét. A napközi imaóra és az ebéd után látogatást tettek Ravazdon, a főapátság sörfőzdéjében, ahol megismerkedtek a belga típusú apátsági söröket készítő manufaktúra tevékenységével. A termékek közül többet meg is kóstolhattak.
A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője hagyományosan bencés rendtörténettel foglalkozó és a rendi gyűjteményekhez kapcsolódó írásokat közöl. A 2023 decemberében megjelent kötet egyik tanulmányában olyan kódexlapokkal ismerkedhetünk meg, amelyek egy 14. század elején, valószínűleg a tihanyi scriptoriumban írt kottás misekönyv részei voltak és amelyekbe egy török kori tihanyi várkapitány számadáskönyvét kötötték.
