Az utóbbi időben – a szokásoknak megfelelően – több iskolai és szakmai csoport kereste fel levéltárunkat. Április 23. és 25. között a Munkácsi Szent István Líceum diákjai és tanárai a nemrég létrejött testvériskolai kapcsolat keretében látogattak el Pannonhalmára. A negyvenfős csoportot elkísérte Hortobágyi Arnold bencés iskolalelkész is. A kárpátaljai vendégeket pannonhalmi diákok vezették végig a monostoron, nagy lelkesedéssel mesélve a főapátság nevezetességeiről és az itteni diákéletről.

Április 21-én a fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából a Magyar Corvin-lánc Testület II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és kultusza címmel tudományos konferenciát rendezett. Két nappal később, 23-24-én Vaján, a szépen felújított reneszánsz kastély-múzeumban szintén Rákóczi állt a tudományos tanácskozás középpontjában. A két rendezvényen levéltárunkat Dénesi Tamás igazgató képviselte, a bencések és a szabadságharc kapcsolatáról tartott előadásokkal.

A konferenciák programja itt tekinthető meg:

2026. április 15-én  27. alkalommal került megrendezésre a Győri Levéltári Nap, melynek idén ismét a Brenner János Hittudományi Főiskola adott otthont. A tudományos konferencia első szekciójában az 1956-os forradalom történetével foglalkozó előadások kaptak helyet. A második szekcióban hangzott el Boros Zoltán pannonhalmi levéltáros előadása a győri bencés gimnázium dualizmus kori történetének kutatási tapasztalatairól, melynek apropóját a gimnázium alapításának négyszázadik évfordulója adta.

Március 21-én, Szent Benedek ünnepén Majlát Tihamér plébános, a Celldömölk-Alsósági Szent Miklós Plébánia vezetője a könyvtárban rendezett ünnepségen átadott egy olyan kötetet, amely legalább 240 éve elhagyta Pannonhalmát. A bajor, de hazánkban is működő jezsuita, Matthias Faber Concionum Sylva nova seu Auctarium (Köln, 1695) című munkáját – a possessor-bejegyzés szerint – 1715-ben szerezték be a pannonhalmi konvent számára. A bejegyző egy másik információt is megörökített a kiadványban: a prédikációskötetet Villebald atya használta.

A Veszprémi Érseki Turisztikai Központ munkatársai február 27-én tapasztalatcsere céljából meglátogatták a főapátságot. Megtekintették a monostort, annak gyűjteményeit (köztük levéltárunkat), a pincészetet, az illatmúzeumot és az ajándékboltot. Intézményünkben arról beszélgettünk, levéltárunk hogyan tud részese lenni a pannonhalmi turisztikai programoknak. Néhány nappal később a főapátság idegenvezetői töltöttek nálunk hosszabb időt. A már szokásossá váló találkozás alkalmával a rend és az apátság történetével kapcsolatos kérdéseikre próbáltunk választ adni

AZ MTA-ELTE Lendület Történeti Folklorisztikai Kutatócsoport szervezésében február 20-án konferenciára került sor A mindennapi élet lokális alakzatai Magyarországon 18–20. századi levéltári források tükrében címmel.

Megjelent Várszegi Asztrik emeritus főapát úr könyve elődjéről, Legányi Norbertről. A kötet címe: Az én feladatom az, hogy átvezessem a rendet a Vörös-tengeren – Legányi Norbert pannonhalmi főapát küzdelme a kommunista államhatalommal (1958–1969).

A Magyar Kultúra Napján a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója, Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár igazgatója, Dénesi Tamás és levéltárosa Boros Zoltán, a helyi és nemzeti kultúra megőrzése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként miniszteri elismerő oklevélben részesült.

Egy éve jelent meg az 1240-ben íródott oklevélmásolati könyvünk, a Liber ruber hasonmás kiadása, amelynek bőrkötéses példányát január 27-én Cirill főapát úr Ferenc pápának is átadta. Most ősszel a fakszimiléhez kapcsolódó kísérőkötet is napvilágot látott, Szovák Kornél és Mayer Gyula szerkesztésében.

A kötet tartalmazza Sarbak Gábor chartulariumról írott tanulmányát, illetve Szovák Kornél a szövegkiadás szempontjait ismertető bevezetőjét, angol és magyar nyelven. Ezt követi a kódex oklevélszövegeinek kritikai kiadása. A kiadványt jó minőségű oklevélképek zárják.

Szeptember közepén az idén ezeréves Montserrat-i monostorban tizenkilenc bencés kongregáció prézesapátja találkozott. A szűk egyhetes együttlét a bencés konföderáció évenként visszatérő, változó helyszínű fóruma, ahol azokat a közös témákat beszélik meg, amelyek általánosságban érintik a szerzetességet, az egyházat. A rendezvényen jelen volt Jeremias Schröder abbas primas is. A találkozó egyik legnagyobb létszámú nyelvi munkacsoportja a német nyelvű prézesek közössége, amelybe az osztrák, a bajor, a Beuron-i és Sankt Ottilien-i mellett a svájci, a szláv és a magyar kongregáció is tartozik.