2023. november 22-én rendezte meg a Magyar Uradalomtörténeti Társaság a 11. Országos Uradalomtörténeti Konferenciát Gödöllőn, a MATE Szent István Campusán. Négy év kényszerű szünet után találkoztak ismét a téma iránt érdeklődő kutatók, akik a Petőfi 200 jubileumi emlékévhez kapcsolódva az allodiális gazdálkodás reformkori sajátosságait helyezték előadásik középpontjába, de a vendégelőadók révén más érdekes témák is napirendre kerültek.
November 21-én grúz egyházi delegáció látogatott Pannonhalmára, melynek vezetője Theodore Chuadze, Akhaltsikhe és Tao-Klarjeti metropolitája volt. Rajta kívül Gerasim Sharashenidze, Saba Zaza Gigiberia, Amiran Gvazava metropoliták és Gia Zviadadze protopresbiter érkezett a főapátságba. A vendégek megtekintették a monostort, a kincstárt, a bazilikát, ahol egy rövid orgonakoncertet is meghallgathattak, részt vettek a napközi imaórán és együtt ebédeltek a bencés közösséggel. A levéltárban Dénesi Tamás, a könyvtárban Ásványi Ilona kalauzolta őket.
Az Egyházi Muzeológusok Egyesülete, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ és az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács november 16-án Nyíregyházán, a Görögkatolikus Múzeumban tartotta szakmai napját. Az ország különböző pontjairól érkező szakemberek Szabó Irén igazgató vezetésével megtekintették a múzeum kiállításait és kötetlen eszmecsere során ismerhették meg a múzeum létrejöttét, gyűjteményeit, terveit. Terdik Szilveszter a Papnevelő Intézet kápolnájában, majd az újonnan kifestett Belvárosi Görögkatolikus Székesegyházban kalauzolta a kollégákat.
A Pannonhalmi Főapátság Szent István korában épült templomát 1137 előtt egy tűzvész következtében fel kellett újítani. A II. Béla és Dávid apát idején történt restaurálást az 1210-es években újabb nagyszabású építkezés követte. Uros apát temploma éppen nyolcszáz éve, 1224-ben készült el és II. András jelenlétében szentelték fel.
A XXV. Győri és XI. Kisalföldi Levéltári Nap október 25-én a Brenner János Hittudományi Főiskola dísztermében került megrendezésre. A szakmai napon levéltárunk igazgatója Bencés testamentumok a 17–18. századból címmel tartott előadást. Regulájuk szerint a bencéseknek szerzetesi fogadalmuk előtt rendelkezniük kellett örökölt vagyonukról. Dénesi Tamás előadásában az 1661 és 1778 közötti időszakból fennmaradt testamentumok segítségével ismertette a rendbe lépők társadalmi hátterét, kapcsolatrendszerét, műveltségét, spiritualitását. A rendezvény programja itt tekinthető meg
A jezsuita rend feloszlatásának 250. és Pray György jezsuita történész születésének 300. évfordulója tiszteletére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Történettudományi Intézet és a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya közös szervezésében kétnapos konferenciát tartottak Budapesten.
Október 4-én, Assisi Szent Ferenc ünnepén a pasaréti ferences kolostor szerzetesei Pannonhalmára látogattak. A kirándulás keretében megtekintették a főapátságot, annak könyvtárát és levéltárát, kötetlen beszélgetésen vettek részt és együtt zsolozsmáztak a bencés közösséggel. Programjukat pincelátogatás zárta.
2023. szeptember 28-án tizedik alkalommal rendezetek egyházmegye-történeti konferenciát a Veszprémi Érseki Főiskolán. Az elhangzott előadások ezúttal a Veszprémi püspökség 1850 és 1917 közötti történetét járták körbe. Az esemény az idén Veszprémben megrendezett Katolikus Társadalmi Napok programsorozat keretében valósult meg.
I. Bartholomaiosz pátriárka a Pannonhalmi Főapátság meghívására szeptember 20-án hatnapos látogatásra hazánkba érkezett. Látogatásának középpontjában kifejezetten az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése állt. Ő tartotta a „Keresd a békét, és járj utána!” mottóval Pannonhalmán, szeptember 22-én megrendezett nemzetközi ökumenikus konferencia főelőadását.
A kora újkori magyar nemesi emigrációt vizsgáló kutatócsoport nemzetközi konferenciája szeptember 21-én lesz az ELTE BTK Múzeum körúti campusán. A kutatócsoport a Magyar Királyságból az Erdélyi Fejedelemségbe, Lengyelországba, Franciaországba irányuló migráció jellegzetességeit és okait kutatja, emellett a fejedelemségből elsősorban Bécsbe, lengyel, oszmán és román területek felé történő migrációs folyamatokat, ezek anyagi, társadalmi és politikai körülményeit vizsgálja.
