A három nagy egyházi gyűjteményi egyesület minden évben nyár elején tartja háromnapos vándorgyűlését. Az Egyházi Könyvtárak Egyesülése (EKE), a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) és az Egyházi Muzeológusok Egyesülete (EME) idén együtt rendezte meg a konferenciát, Kecskeméten. Legutóbb 2009-ben Gyulafehérváron volt közös vándorgyűlés. A 150 résztvevőt megmozgató rendezvényt július 3. és 5. között a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára látta vendégül.

A Tihanyi alapítólevél személyesen címmel nyílt időszaki kiállítás június 17-én a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban. A kiállításon megtekinthető az 1055-ben keletkezett alapítólevél, amely a magyar nyelv első emléke, hiszen a latin szövegben több tucat magyar szó olvasható. A dokumentum az oszmán hódítás következtében elmenekülő szerzetesekkel együtt az 1530-as években elhagyta Tihanyt és Pannonhalmára került, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár egyik legféltettebb kincse.

Június 15-16-án a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán rendezték meg az Egyháztörténészek IX. Országos Találkozóját. A panelbeszélgetések középpontjában a „bemutatható egyháztörténet”, vagyis az emlékhelyek, múzeumok és gyűjtemények szerepe, múzeumpedagógiai jelentősége állt. A beszélgetéseket a résztvevők prezentáció előzték meg. A szerzetesi gyűjteményeket bemutató panel keretében Dénesi Tamás a Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeiről beszélt, illetve az elmúlt két évtized egyháztörténeti témájú kiállításait és azok tapasztalatait foglalta össze.

Június 11-én a Bencés Oktatásért Kitüntetéssel elismert tíz pedagógus a díjátadó ünnepség után levéltárunk kincseivel ismerkedett. Másnap az ELTE BTK nyelvtörténész oktatói és doktoranduszai látogattak el hozzánk Szentgyörgyi Rudolf vezetésével. A rendhagyó óra keretében a doktorjelöltek is tartottak referátumokat.

Születésének 120. évfordulója alkalmából június 9-én Svájc magyarországi nagykövetével és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával közösen emlékeztünk az embermentő Friedrich Bornra. A svájci diplomatának köszönhető, hogy a főapátság 1944 októberében a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma alá került, így a falak között több ezer menekült és rengeteg műkincs vészelhette át a nehéz időket. Többek között három hónapig levéltárunk őrizte a koronázópalástot.

A pannonhalmi kulturális terület (könyvtár, levéltár, múzeum, kulturális iroda) munkatársai június 7-én Veszprémbe kirándultak, ahol megtekintették a felújítás alatt álló várnegyedet. A székesegyházban Dankos Attila orgonaművész bemutatta a templom orgonáját, majd Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója a megújult székesegyházat.

Május folyamán több csoport is meglátogatta levéltárunkat. 23-án a Pannonhalmi Bencés Gimnáziummal közel négy évtizedes kapcsolatot ápoló meschedei bencés gimnázium csoportját fogadtuk rendhagyó történelemóra keretében.

A tavasz folyamán a „Királyok, szentek, monostorok” multidiszciplináris kutatási program keretében a főapátság területén tervásatásra került sor. A feltárást Takács Ágoston, az ELTE Régészettudományi Tanszékének doktorandusza vezette.

Május 10–11-én a Veszprémi Érseki Főiskolán tartották a VI. Scriptorium-konferenciát. A konferenciasorozat középpontjában a kéziratosság, különösen az egyházi kéziratosság áll.

A március 21-én tartott átadó után május 9-én, konferencia keretében a szakemberek előtt is megnyílt a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum ásványtára. A 4500 darabos kollekció a monostor gyűjteményi folyosóján kialakított látványtárban kapott elhelyezést. Mivel hazánkban csak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem ásványtára és a Természettudományi Múzeum rendelkezik hasonlóan jól azonosítható 18. századi anyaggal, ásványtárunk az ország egyik legfontosabb ilyen jellegű gyűjteménye. A kiállított ásványokat előre meghirdetett időpontokban, tematikus sétákon lehet megtekinteni.