Március 17. és 20. között a Pannonhalmi Főapátságban tartotta plenáris ülését az Osztrák Püspöki Konferencia. A tanácskozás fő témái között szerepelt az osztrák szinodális folyamat folytatása, továbbá a jelenlegi osztrák társadalmi és egyházi helyzet megvitatása. A püspökök megbeszélést folytattak Hortobágyi T. Cirill főapáttal, valamint találkoztak a magyarországi egyházi, társadalmi és kulturális élet képviselőivel.
A 24. Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Verseny döntőjét március 14-én rendezték a Főapátságban. A Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság által szervezett vetélkedő témája idén Magyarország 1301 és 1526 közötti történelme volt. A rendezvényen Kárpát-medencei középiskolák hétszáz diákja vett részt. A döntőn a tíz legjobb eredményt elért csapat mérte össze tudását, közülük a miskolci Lévay József Református Gimnázium csapata lett az első.
Az országgyűlés az 1849-es tavaszi hadjárat következtében, április 14-én a debreceni református nagytemplomban kinyilvánította Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Egy hónap múlva Gyapay Dénes helyettes kormánybiztos a főapátság számára készített új pecsétnyomót adott át Rimely Mihály főapátnak. Erre az ún. „Kossuth-címert” vésték, a címerpajzsra a korona helyett babérkoszorút helyeztek – utalva a trónfosztásra és az államforma nyitott kérdésére. Körirata: Sz. Mártoni fő apátság pecsétje 1849.
Március 7-én Asztrik főapát úr vezetésével bencések és világi kollégák (köztük levéltárunk munkatársai) meglátogatták az abasári Bolt-tetőn feltárt középkori épületmaradványokat. Az egykor Aba Sámuel királyunk temetkezési helyéül szolgáló bencés apátság romjait és a feltárás eredményeit régészek mutatták be számunkra: Feld István, Csornay Boldizsár, Ringer István és Horváth Ciprián.
A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris kutatási program keretében 2021–2023 között régészeti kutatás zajlott Tihanyban, Bakonybélben és Pannonhalmán. A munkálatok a szerzetesközösségek elöljáróinak támogatásával folytak.
Hogyan lehetségesek régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben?
Királyok, szentek, monostorok – Korai bencések világa Magyarországon a legújabb tudományos kutatások tükrében címmel kiállítás nyílt február 14-én Pannonhalmán. A tárlatot Várszegi Asztrik emeritus főapát köszöntője után Balogh Balázs, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója nyitotta meg.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium tárcavezetője február 6-án monostorunkba látogatott, ahol megbeszélést folytatott a főapátság vezetőivel. A program részeként megtekintette levéltárunkat és annak értékeit, különös tekintettel a gyógyászattal és a monostori kerttel kapcsolatos dokumentumokra.
Térképrestaurálási programunk folytatásaként az NKA támogatásának köszönhetően két kéziratos térképünk újult meg. Az egyik egy 1778-ban Nagy- és Kisbaráti területén végzett birtokmegosztást rögzít, a másik pedig egy 1844-ben készült ravazdi határtérkép. A restaurálást az Ars Alba Restaurátor Bt. végezte, Szentendrén.
Több mint nyolcszáz éve imádkoznak egymásért Montecassino és Pannonhalma szerzetesei. Uros szentmártoni és Adenulfus cassinói apát 1212-ben kötött egymással imaszövetséget. Az ezt rögzítő – levéltárunkban őrzött – oklevél szerint minden évben Szent Pál megtérésének napján, január 25-én imádkoznak egymásért a közösségek.
Hortobágyi T. Cirill főapát vezetésével pannonhalmi delegáció látogatott Rómába és Montecassinóra. Január 25-én Ferenc pápával együtt részt vettek az ökumenikus imahét záró vesperásán a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában. A bazilika bencés monostorának apátja, Donato Ogliari tavaly ellátogatott Pannonhalmára. Április 25-én ő hirdetett igét a magyar monostor 800 éves templomában.
