A főapátság 1849-ben készített pecsétnyomója

Az országgyűlés az 1849-es tavaszi hadjárat következtében, április 14-én a debreceni református nagytemplomban kinyilvánította Magyarország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását. Egy hónap múlva Gyapay Dénes helyettes kormánybiztos a főapátság számára készített új pecsétnyomót adott át Rimely Mihály főapátnak. Erre az ún. „Kossuth-címert” vésték, a címerpajzsra a korona helyett babérkoszorút helyeztek – utalva a trónfosztásra és az államforma nyitott kérdésére. Körirata: Sz. Mártoni fő apátság pecsétje 1849.

A főapátság pecsétjén a 13. század óta Szent Márton szerepelt, az 1640-es évektől pedig a magyar bencés kongregációt jelképező, öt lángoló szívvel körbevett PAX-ot ábrázoló címerképet is használni kezdték. A két pecsétképet Sajghó Benedek főapát olvasztotta egybe. Az 1849-es pecsétnyomó tehát az országban végbement hatalmas változásokat jelenítette meg, de nem volt köze a rend heraldikai hagyományaihoz.

A bencés szerzetesközösség nagy része a szabadságharc oldalán állt, többek tevékenyen részt vettek az események alakításában (később kufsteini rabság lett a jutalma), azonban a főapát királypárti volt. Éppen ezért Rimely – saját bevallása szerint – a pecsétet elrejtette, hogy senki se láthassa. Nem is volt használatban soha – írta büszkén naplójában. A pecsétnyomót ma levéltárunk őrzi.

(Az itt látható képet tükröztük. Az eredeti tipárium negatív, amely a viaszba nyomva adott pozitív képet.)