PRT-Tizenegyedik kötet


A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története I--XII.

Tizenegyedik kötet

ELSŐ FEJEZET
A tihanyi apátság Altenburg, majd Pannonhalma fiókapátsága lesz.

Az országgyűlés a benczés apátságokat jogos tulajdonosaiknak akarja adatni. Simoncsics Gellért pannonhalmi főapát a magyar benczés apátságok megváltása jogát külföldi monostoroknak engedi át. Az altenburgi apátság hadi czélokra adott pénzért királyi adományozásból Tihany birtokába jut. Telekesi tihanyi apát kárpótlás fejében lemond. Altenburgi szerzetes a tihanyi apáti széken. A belső mozgalmak s a hazai viszonyokban való járatlanság következményei. Much Placzid altenburgi apát, pénzzel kárpótolva, Tihanyt Göncz Czelesztin pannonhalmi főapátnak engedi át. Turnay Ányos, az egyetlen tihanyi fogadalmas tiltakozásai az apátság elidegenítése ellen. Pannonhalma átveszi Tihanyt. A magyar kincstár simonia s a királyi jog megsértése, a királyi beleegyezés hiánya czimén nem ismeri el az egyességet, lefoglalja Tihanyt és pert indít az egyezkedő felek ellen. Göncz főapát a bécsi egyetem jogi karával bebizonyíttatja, hogy nem követett el simoniát, mikor Tihanyt megszerezte. Uj egyesség az altenburgi apáttal, mely csak egyszerű átengedésről szól s nem köt ki pénzbeli kártalanítást. Megegyezés a kanczellárián. Uj zavarok a kicstár emberének kiüzése miatt. Nehézségek a pannonhalmi főapát ellen eljáró bíróság kirendelésénél. A főapát ismét kincstári birtoklásba ereszti az apátságot. Tárgyalások a per megszüntetésére s a királyi hozzájárulás megszerzésére. A király elrendeli Tihany átadását. Turnay felségfolyamodványa és a simonia vádjának fölujítása. A kanczellária a főapát mellett. Az apátság incorporatiója s az első apát kinevezése. Turnay jövő sorsa.
5--34.

 

MÁSODIK FEJEZET
Az apátok története.

Az altenburgiak kormányévei: Regondi Rajmund és Reyser Ámánd apátok. Megegyezés Much Placzid altenburgi apát és Göncz Czelesztin pannonhalmi főapát közt Tihanynak a magyar benczések kezébe vételére. Grasso Vilebáld. Az apátság ügyeit egy ideig kormányzó intézi. Lécs Ágoston. Vajda Sámuel. Az eltörlés ideje. A Rend visszaállítása után az apátság sokáig betöltetlen. Horváth Pál. Bresztyenszky Béla. Az apátság alapításának nyolcszázados emlékünnepe. Simon Zsigmond. Halbik Cziprián.
35--94.

 

HARMADIK FEJEZET
Egyházjogi fejlődés.

Lelki joghatóság. Tihany az esztergomi érsek főpásztori joghatósága alá tartozott. Az érsek védi is a jogát s Grassot per utján elismerésére kényszeríti. A gyakorlat következtében Tihany a pannonhalmi főapát főpásztori joghatósága alá kerül, noha a veszprémi püspök is ki akarná rá terjeszteni a joghatóságát. Vajda apát alárendeli apátságát a veszprémi püspöknek. Királyi rendelet következtében ujra az esztergomi érsek lesz Tihany főpásztora. Nehézségek a fiókegyházakban. A Rend eltörlése alatt a veszprémi püspök főpásztori joghatósága erősödik meg az apátságban. A lelkészküldés miatt összeütközés támad Novák főapát s Kurbély veszprémi püspök közt. A főapátság belenyugszik a veszprémi püspök főpásztori joghatóságába. --- Az apátujítás. A tihanyi apátot az anyamonostor apátja nevezi ki s a felség megerősíti. A pannonhalmi konvent az apátkinevezéshez kánoni választást követel, de siker nélkül. A szokásjog kifejleszti a pannonhalmi konvent megkérdezésének kötelességét s a visszaállító oklevél meghagyja a főapátoknak, hogy apátkinevezéskor a seniorokat meghallgassák. Novák nem nevez ki apátot, mire a felség parancsára a rendi káptalan jelöl apátokat, kik közül a felség az első jelöltet kinevezi. Szokásba jő az összes rendtagok véleményének megkérdezése. Aggságok, hogy az apát, ha a főapát kinevezte, a király megerősítette, de a főapáttól a kinevező-oklevelet át nem vette, elfoglalhatja-e a javadalmát. --- Az apátavatás joga. Az esztergomi érsekek maguknak kivánják a tihanyi apátok megáldása jogát. Tihany a veszprémi püspök joghatósága alá kerülvén, az apátavatás joga a veszprémi püspökre száll. Törekvések, hogy az apátavatás joga a főapátoké legyen. A veszprémi püspök ellenkezése.
95--123.

 

NEGYEDIK FEJEZET
Lelkészkedés és népoktatás.

A hitujítás elterjedése az apátság területén. Az altenburgi benczések nem tudják a lelkipásztori teendőket végezni. A magyar benczések igyekezetei. Licentiatusok az apátság területén. Grasso buzgólkodása a hitélet fölvirágoztatásáért. Lécs térítései. Vajda templomépítései, plébániaalapításai. II. József rendeletei. Utasítás az apátsági lelkészeknek. A rendi kormány esperesi látogatást tartat a tihanyi apátság plébániáin. A javadalmak rendezése. --- 1. A tihanyi plébánia, filiái és iskolája. 2. Az aszófői plébánia és filiái: Örvényes, Balaton-Kis-Szőlős, Balaton-Udvari s a népiskolák. 3. Endréd. 4. Zamárdi. 5. Kapoly. 6. A savanyúvizi expositura. 7. A telekii helyi káplánság s az iskola.
124--265.

 

ÖTÖDIK FEJEZET
Az apátság közjogi helyzete.

Az apátok az országgyűlésen s a megyei közgyűléseken. Praecedentia-per Grasso apát és Pintár horpácsi prépost közt. Az apátság uriszéke s pallosjoga. Uriszéki itéletek. A bebörtönzöttek lelki gondozása.
266--273.

 

HATODIK FEJEZET
Tihany hadügyi szereplése s katonai terhei.

A tihanyi végvár lerombolása. A régi várbeliek csatlakoznak II. Rákóczi Ferenczhez. Összeütközések a katonaság s az apátság közt. Kurucz, labancz hadak Tihanyban. Az 1715--1718-iki hadi segély. Várerődítési segélyek. Az apátság fegyveresei az osztrák örökösödési háborúban. Subsidiumok és várvédelmi czélokra fizetett összegek. A franczia háborúk. Horvát pusztítás Szántódon. Kisérlet a tihanyi félsziget erőddé alakítására. Osztrák hadak Tihanyban.
273--283.

 

HETEDIK FEJEZET
Az apátság birtokai.

Az apátsági birtokok kormányzása. Az apátság birtokai. Tiszti utasítás. Tiszti számadások. A számadások ellenőrzése. A gazdaságok jövedelme. Hűtlen kezelés. Balaton-lecsapolás. Az 1848-iki törvények hatása. Visszaélés a rendi vagyonnal. A rendi kormány vizsgálatot tartat az apátsági birtokokon. Kruesz főapát buzgólkodása Tihany gazdasági föllendítése érdekében. Az ujabb idők gazdálkodása. --- I. Az apátság zala- és veszprémmegyei birtokai: 1. Tihany. 2. Aszófő. 3. Kis-Szőlős. 4. Örvényes. 5. Balaton-Füred falu. 6. Balaton-Füred fürdő (Savanyú-viz). 7. Kék. 8. Arács. 9. Fülöp. 10. Szent-András. 11. Tósok. --- II. Az apátság somogymegyei jószágai: 12. Endréd (Jaba, Tóköz). 13. Zamárdi. 14. Szántód. 15. Teleki. --- 16. Kapoly. --- Kölcsönök, zálogos jószág (Faisz).
284--650.

 

NYOLCZADIK FEJEZET
Az apátság belső élete és külső hatása.

A belső élet nem önállóan fejlődik, hanem a rendtagok Altenburg, majd Pannonhalma szokásait hozzák magukkal. A tihanyi rendtagok. Az istentisztelet munkásága: karimádság, lelkipásztorkodás, prédikálás, térítések, lelkigyakorlatok, imaszövetség. A szerzetesek hivatalai. A levéltár s a könyvtár. A rendi bölcseleti iskola. Lakás. Butorzat. Ruházat. Étkezés. Bőjt. Szórakozások. Betegek gondozása. Vendégek. Szegények. A rendtagok nevelése s fegyelmezése. A hivek lelki gondozása, a hitujítás visszaszorítása. Falutelepítések, magyarositás. Kulturális érdekek támogatása. A szövetkezeti eszme föllendítése.
651--703.

 

OKLEVÉLTÁR

1.
1701. július. --- Regondi Rajmund altenburgi és tihanyi apát kéri a pozsonyi kamarát, hogy az esetleg nála meglevő, a tihanyi apátságra vonatkozó iratokat adja ki.
Eredetije a budai országos levéltár kincstári osztályában. --- Jelzése: Actor. eccl,. camer. fasc. 68., nr. 6.

 

2.
1701. augusztus 14. Bécs. --- I. Lipót a tihanyi apátságot Regondi apát adományáért és érdemeiért az altenburgi monostorral egyesíti azon föltétellel, hogy az altenburgi apátok Tihany számára külön apátokat fognak kinevezni, azokat esetről-esetre királyi megerősítés végett bemutatják, az apátság javain az istentisztelet fönntartásáról, a lelkipásztorok és tanítók tisztességes ellátásáról gondoskodni fognak.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 1.

 

3.
1704. február 20. (Tihany) --- Turnay Ányos Reyser Amand tihanyi apát kezébe a szerzetesi fogadalmakat leteszi.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 30., nr. 2.

 

4.
1706. március 6. Eger --- Turnay Ányos, Rákóczi Ferencnek a tihanyi praesidiumban levő fegyveresek különféle erőszakoskodásairól, kártételeiről panaszkodva, védelmet és intézkedést kér, egyben maga számára útiköltségért esedezik.
Eredetije a budai országos levéltár kincstári osztályában. --- Jelzése: Actor. eccl. camer. fasc. 68., nr. 6.

 

5.
1708. március. (Tihany) --- Reyser Ámánd apát ismerteti Rákóczi Ferenccel a tihanyiakkal való összeütközése okait, a részükről elkövetett szerződésszegéseket, védekezik a hazafiatlanság vádja ellen és költségei, szenvedett kárai megtérítését kívánja.
Eredeti fogalmazvány a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 32., nr.5.

 

6.
1709. február 2. (Tihany) --- Csery Marián Reyser Ámánd tihanyi apát kezébe a szerzetesi fogadalmakat leteszi.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 30., nr. 3.

 

7.
1709. április 22. (Veszprém) --- Csery Marián, tihanyi fogadalmas szerzetes, a családi vagyonból ráeső harmadrészről a veszprémi káptalan előtt a tihanyi apátság javára lemond.
A veszprémi káptalan levéltárban: Prothocollum cap. Vesprim. Vol. IV, nr. 13.

 

8.
1710. július 30. Bécs --- I. József a Regondi Rajmund altenburgi apáttól tihanyi apáttá kinevezett s neki megerősítés végett bemutatott Reyser Ámándot a Lipót-féle oklevélben megszabott föltételek megtartásának kötelességével a tihanyi apáti székben megerősíti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 3., num. 8.

 

9.
1716. március 28. Altenburg --- Much Placzid altenburgi apát Turnay Ányost a tihanyi apátságban teljes hatalommal fölruházott megbízottjának nevezi ki s jutalmazás kilátásával biztatja, hogy az apátság gazdasági és jogi ügyeinek előmozdítására törekedjék.

 

10.
1716. június 7. --- Much Placzid altenburgi apát a győri káptalan előtt megjelenvén, a maga és konventje nevében kijelenti, hogy, mivel azon feltételeknek, melyekkel I. Lipót király a tihanyi apátságot nekik adományozta, eleget tenni nem tudnak, 20.000 rajnai forint fejében Tihanyt illető minden jogukat Göncz Czelesztin pannonhalmi főapátra és konventjére ruházták.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 3., nr. 12.

 

11.
Conscriptio bonorum abbatiae Tihaniensis peracta anno millesimo septingentesimo decimo sexto die prima Julii.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban.

 

12.
1716. július 3. Tihany --- A Zalamegyétől Tihanynak Pannonhalma részére való átadására kirendelt tisztviselők tudatják, hogy Turnay Ányos az apátság átadása ellen tiltakozott, fönntartotta magának a jogot, hogy az ellene elkövetett sérelmes eljárás ellen a törvény rendes és rendkívüli utait fölhasználhassa, kifogást emelt az altenburgi apáttól és konventtől neki küldött elbocsátó levél ellen, de elfogadta ugyanazoknak ígéretét, hogy, ha valamely állásért, plébániáért, javadalomért folyamodik, támogatni s ajánlani fogják.
Turnay felségfolyamodványának melléklete sub lit. H).

 

13.
1716. június 6. --- A győri káptalan írásba foglalja, hogy Turnay Ányos előtte megjelenvén Tihanynak Altenburgtől Pannonhalma részér való eladása ellen, mely királyi hozzájárulás s a prímásnak, mint megyés főpásztornak beleegyezése nélkül történt s reá magára azért is sérelmes, mivel tihanyi fogadalmas létére, anélkül, hogy jövendő sorsáról, fönntartásáról gondoskodtak volna, a Rendből egyszerűen elbocsátották, tiltakozik.
Melléklet G) alatt Turnay felségfolyamodványához. Megvan a győri káptalani levéltárban is: lad. 14. fasc. 41. nr. 1896.

 

14.
1716. július 9. Győr --- Az altenburgi konvent megbízottjai elismerik, hogy a Tihany fejében járó 20.000 rajnai forintot a pannonhalmi főapáttól átvették.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 25. B. num. 2.

 

15.
1716. szeptember 15. Pozsony --- A pozsonyi kamara meghagyja Wagner János Kristóf pécsi kincstári provisornak, hogy a tihanyi apátságot s javait a kincstár részére foglalja le, azokat pedig, kik az apátságra jogot formálnak, igazságuk bebizonyítására utalja ő elébe.
Hitelesített egykorú másolata a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 13.

 

16.
1716. október 6. Pécs --- Wagner János Kristóf a pozsonyi kamara tanácsával tudatja, hogy a tihanyi apátságot a kincstár részére lefoglalta; baj, hogy a főapát a somogyiaknak a kilencedet elrendelte s az a hír járja, hogy a főapát fegyveresekkel akarja visszafoglalni az apátságot, mely miatt katonai támogatást kért. Végül személyi ügyei miatt panaszkodik.
Eredetije a budai országos levéltárban. --- Jelzése: U. et. C. fasc. 60., nr. 47.

 

17.
1716. november 14. Bécs --- Az egyetem jogi kara, Tihanynak Pannonhalma részére történt átengedését ismertetve, bizonyítja, hogy ez az átengedés, noha Pannonhalma pénzt adott az apátságért, simoniásnak nem tekinthető.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 3., nr. 15.

 

18.
1716. november 24. Bécs --- VI. Károly meghagyja a pozsonyi kamarának, hogy a tihanyi apátságot a kincstár részére foglaltassa le s a királyi ügyigazgatóval a pannonhalmi főapát ellen, ki Tihany megszerzésével a királyi adományozó jogot megsértette és simoniát követett el, indítson pert; az altenburgi apátot majd az udvari kamara ügyésze fogja perelni.
Eredetije az országos levéltárban.

 

19.
1716. december 5. Altenburg --- Much Placzid altenburgi apát és konventje Tihanyról, mivel az adományozáskor kikötött feltételeknek megfelelni nem tudnak, lemondanak s minden jogukat ráruházzák Göncz Czelesztin pannonhalmi főapátra és konventjére s az apátságra vonatkozó okiratokat is a főapát birtokába bocsátják.
III. Károly király 1719 okt. 12-i, a pannonhalmi rendi levéltárban lévő okleveléből.

 

20.
1716. --- Göncz Czelesztin pannonhalmi főapát a felség elé terjeszti az altenburgi apáttal és konventtel Tihanyt illetőleg kötött adás-vevési szerződést s az egyezséghez a királyi beleegyezés megadását kéri.
Országos levéltár: Acta particularia, nr. 120.

 

21.
1716. --- Göncz Czelesztin pannonhalmi főapát kéri a magyar kancelláriát, hogy végre eszközölje ki neki a Tihanyt illetőleg kötött szerződéshez a királyi hozzájárulást, hiszen ismételten bebizonyította, hogy ilyesféle átruházások, átengedések, cserék a múltban s a közelebbi időkben is szokásban voltak, vagy legalább adják okát, miért tesznek nehézséget épen ő nála s akkor esetleg tud gondoskodni jogai és tisztessége védelméről s a nehézség eltávolításáról.
Országos levéltár: Acta particularia, nr. 120.

 

22.
1716. --- Göncz főapát a felségnek. Mialatt ő a tihanyi apátságra vonatkozó, sokszor sürgetett királyi beleegyezésre vár, azalatt az apátsági javadalmakat a kincstár bírja s ő nem hajtja végre a tevét, hogy Tihanyban konventet szervezzen. Teljesítése a felség a kérelmét s ő a Lipót-féle okirat követelményeinek eleget tesz.
Országos levéltár: Acta particularia, nr. 120.

 

23.
1716. december 16. Tihany. --- Zalamegye kiküldött tisztviselői bizonyítják, hogy előttük Vidlics Ferenc rendi definitor és bakonybéli apát, Horváth Antal, a tihanyi apátság kormányzója Horváth Györgyöt, a kincstár emberét a tihanyi apátság javainak kormányzásától, haszonvételeinek beszedésétől, az apátsági népeket pedig a neki való engedelmességtől eltiltották s az apátsági javakat maguknak újra átadták.
Egykorú egyszerű másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 3., nr. 14.

 

24.
1717. április 6. Bécs --- Az udvari kamara a pozsonyi kamarának utasítást ad, hogy, mivel a pannonhalmi főapát a megyés püspökök joghatósága alól ki van véve, Csáky Imre gróf kalocsai érsek elnöksége alatt rendkívüli bíróságot kell összeállítani. Tudatja, hogy a székes-fehérvári parancsnokhoz rendelet ment, hogy szükség esetén a kincstár védelmére katonai segítséget adjon.
Eredetije az országos levéltárban.

 

25.
1717. április 30. Regensburg --- Keresztély Ágost szász herceg, bíboros a magyar kamarával tudatja, hogy a Tihany adás-vevése miatt támadt ügyben a bírói tisztet elvállalja, mivel Tihany, mely miatt per támadt s annak javai az ő főpásztori joghatósága alá tartoznak; személyesen ugyan nem bíráskodhatik, de majd rendel maga helyett bírót; tudatja a kamarával, hogy az esztergomi szentszéki ügyész is bírói szék elé fogja idézni a pannonhalmi főapátot s az altenburgi apátot.
Eredetije a budai országos levéltár kincstári osztályában. --- Jelzése: Actorum eccles. camer. fasc. 23. Nr. 18.

 

26.
1617. április 15. Bécs --- Az udvari kancellária fölszólítja a pannonhalmi főapátot, adjon róla kellő magyarázatot, hogy történt, hogy a tihanyi apátságot, melyről pedig az ígérte, hogy egy évig jövedelmeivel együtt a kincstárnál hagyja, Horváth Antal pannonhalmi konventtag visszafoglalta.
Országos levéltár: Concept. exped. 1717. ex Mai, nr. 82.

 

27.
1717. május 17. Pannonhalma --- Göncz Czelesztin tudatja a kamarával, hogy Vildics Ferenc az ő és konventje tudta és akarata ellenére tiltakozott a tihanyi apátság kincstári birtoklása ellen; ő megmarad a kancelláriának tett ígéreténél, hogy Tihanyt és jövedelmeit egy évre a kincstárnak engedi s már intézkedett is, hogy Tihany ismét a kincstár birtokába bocsáttassék.
Eredetije az országos levéltárban.

 

28.
1717. május 25. Bécs --- Az udvari kancellária a pozsonyi magyar kamarának megküldi Göncz főapát levelének másolatát, melyben ez Tihanynak a kincstártól való elfoglalását, majd visszaadását magyarázza s tudatja, hogy így többé katonai támogatásra nincs szükség. A főapát és az altenburgi apát ellen kezdett perben szándékolt bíróküldés ellen kifogásai vannak, mivel ebben a simoniás perben csak a római szent-szék ítélhetne. Csatolja Majthényi János királyi ügyigazgató levelét is, melyben tudatja, hogy a prímás a bíráskodást elvállalta s ennek céljaira a kancelláriától a szükséges iratok kiadását kéri.
Országos levéltár: Concept. exped. 1717. e Maio, nr. 93.

 

29.
1718. február 6. Győr --- Majthényi János királyi ügyigazgató Tihany ügyében oly egyességet köt Göncz Czelesztin pannonhalmi főapáttal, hogy az apátság miatt indított pert megszünteti s azon lesz, hogy ebbe a magyar kamara s a felség is beleegyezzék; megígéri továbbá, hogy kieszközli, hogy az altenburgiak részéről történt átengedéshez a felség hozzájáruljon. Viszont Göncz főapát pedig kötelezi magát, hogy a per megszüntetéséért, a mint a magyar kancelláriától a királyi beleegyezésről, mely Tihanyt Pannonhalmának biztosítja, értesül, még az apátsági birtokok átvétele előtt 3000 rajnai forintot ad hadi célokra.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 16.

 

30.
1718. július 14. Bécs --- VI. Károly tudatja a kamarával, hogy Göncz főapát és Majthényi királyi ügyigazgató közt kötött egyességet jóváhagyta s mivel a főapát a kikötött összeget 500 forinttal megszerezve, a császári kincstárba befizette, a tihanyi apátság javainak a főapát részér való átadását is meghagyta.
Eredetije a budapesti országos levéltárban: Benign. resolutio regia de dato 14. Julii 1718.

 

31.
1718. július 27. Bécs --- Az udvari kamara értesíti Göncz főapátot, hogy a felség a MAjthényival kötött egyességet jóváhagyván, a kikötött összeg s ezen fölül még 500 forint lefizetéséről értesülvén, a tihanyi apátságnak s tartozékainak a főapát és Rendje részér való visszaadását elrendelte.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 18.

 

32.
1718. augusztus 1. Bécs --- Nyugtatvány Göncz Czelesztin pannonhalmi főapáttól Tihany visszanyerése végett a császári kincstárnak fizetett 3500 forintról.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 25., B. nr. 3.

 

33.
1718. augusztus 8. Pozsony. --- A pozsonyi magyar kamara a tihanyi apátsági javaknak Göncz Czelesztin pannonhalmi főapát részére való átadását elrendeli.
Egyszerű másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 19.

 

34.
1718. augusztus 8. Pozsony --- A pozsonyi kamara a tihanyi apátsági javaknak Göncz főapát részér való átadásához további utasításként meghagyja, hogy az apátságban levő, pénzben, terményekben található jövedelmeket a kincstár számára kell fenntartani.
Hitelesített másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 19.

 

35.
1718. augusztus 15. Buda --- Wagner János Kristóf, szigetvári és pécsi kamarai provisor meghagyást kap, hogy a tihanyi apátság javait Göncz Czelesztin pannonhalmi főapátnak átadja, az időközi jövedelmeket a kincstár számára fönntarts s ezekről pontos számadást adjon be.
Egyszerű másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 17.

 

36.
1719. --- Turnay Ányos a felség elé emlékiratot terjeszt s abban a pannonhalmi főapát s az altenburgi apát közt a tihanyi apátságra kötött egyesség simoniás voltát bizonyítván, jogi alapot vet azon fölfogásának, hogy a tihanyi apátságot csak neki, az egyetlen tihanyi fogadalmasnak lehet adományozni s azt kéri is, mivel már gondoskodott róla, hogy a tihanyi apátságnak megfelelő szerzetesei legyenek s alapítványokat is szerzett az apátság számára és iparkodni fog az apátságot restaurálni.
Eredeti fogalmazvány a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 3., nr. 15.

 

37.
1719. --- Turnay vázlatosan felség elé tárja a tihanyi apátságnak sorsát, ismerteti Altenburghoz való kapcsolását, majd a pannonhalmi főapátnak s az altenburgi apátnak az apátságot illetőleg kötött szerződését, a tihanyi apátság kincseinek Altenburgba való átszállítását, a maga érdemeit, melyeket a tihanyi apátság körül gyűjtött s a mostani helyzetét, mikor sorsáról mit sem tud, mivel a főapát azt mondja, Tihanyt teher nélkül vette át, az altenburgiak pedig nem akarnak maguk között magyart tűrni.
Turnay előzőleg közlött felségfolyamodványának A) alatt adott melléklete.

 

38.
1719. augusztus 30. Bécs --- Az udvari kamara újra bizonyítja a felségnek, hogy a pannonhalmi főapát és az altenburgi apát között Tihanyra vonatkozólag kötött szerződés nem simoniás. Ha csak valami gyanú lett volna a simoniára, az ügyet kellőeg nem tárgyalták, meg nem hányták-vetették volna, a múltban sem javasolta volna a királyi hozzájárulást megadó okirat ki ne állítassék.
Bécsi közös pénzügyminiszteri levéltár: Hungarica. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4., nr. 67.

 

39.
1719. --- Göncz Czelesztin főapát folyamodván az udvari kancelláriához, hogy ez, mivel a felség az udvari kamara előterjesztésére már úgy határozott, hogy a közte s az altenburgi apát közt Tihanyt illetőleg kötött szerződéshez a királyi hozzájárulás írásban is kiadassék, tegye meg a lépéseket, hogy ez az okirat kiállíttassék; az udvari kancellária is oly véleményt terjeszt a felség elé, hogy a királyi hozzájárulás megadható.
Országos Levéltár: Concept. exped. 1719. ex Occt., Nov., nr. 43.

 

40.
1719. október 2. Bécs --- Az udvari kamara a magyar kancelláriát értesíti, hogy a pannonhalmi főapát és az altenburgi apát Tihanyra vonatkozó szerződéséhez a királyi hozzájárulást megadó oklevél kiállítható.
Eredetije a közös pénzügyminiszteri levéltárban: Hungarica.

 

41.
1719. október 7. Pannonhalma --- Göncz Czelesztin főapát adja emlékezetül, hogy Grasso Vilebáldot tihanyi apátnak kinevezte s ilyenül bemutatja.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 21.

 

42.
1719. október 12. Bécs --- VI. Károly a Göncz Czelesztin főapát és Much Placzid altenburtgi apát közt a tihanyi apátságra kötött szerződéshez hozzájárul.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 22.

 

43.
1719. --- Göncz Czelesztin megköszönvén a felségnek, hogy a közte s az altenburgi apát közt Tihanyt illetőleg létrejött szerződést királyi hozzájárulásával s beleegyezésével megerősítette, az I. Lipót-féle oklevél rendelkezése szerint tihanyi apátnak bemutatja Grasso Vilebáld pannonhalmi szerzetest és a felségtől annak apáti méltóságában való megerősítést kéri.
Eredetije a budapesti országos levéltárban. Concept. expedit. 1719. ex Oct. 44.

 

44.
1719. október 16. Bécs --- VI. Károly, előrebocsátván a tihanyi apátságnak a pannonhalmi főapátsággal való egyesítése történetét, a Göncz Czelesztin főapáttól tihanyi apátnak kinevezett s neki bemutatott Grasso Vilebáldot apáti méltóságban megerősíti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 23.

 

45.
1719. október 16. Bécs --- VI. Károly meghagyja a pozsonyi kamarának, hogy a Göncz Czelesztin pannonhalmi főapáttól és a pannonhalmi konventtől tihanyi apáttá kinevezett s tőle megerősített Grasso Villebáldot a tihanyi apátság birtokaiba vezesse be.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 24.

 

46.
1719. október 20. Bécs --- Nyugtatvány a pannonhalmi főapát s az albenburgi apát közt Tihanyra vonatkozólag kötött szerződéshez a királyi hozzájárulást tartalmazó oklevélért fizetett 450 rajnai forint illetményről.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 25. B., nr. 4.

 

47.
1719. október 20. Bécs --- Nyugtatvány a Grasso Vilebáld tihanyi apát királyi adományleveléért lefizetett 450 rajnai forintról.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 25. B. nr. 5.

 

48.
1719. november 9. Tihany --- Bizonyítvány, hogy Grasso Vilebáldot a tihanyi apátságba minden akadály és ellenmondás nélkül bevezették és beiktatták.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 25.

 

49.
1720. június 11. Pozsony --- Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi bíboros érsek gratulál a főapátnak, hogy oly buzgón igyekszik az elvesztett rendi alapítványokat visszaszerezni s hogy Tihany ügyét rendezni tudta, egyben figyelmezteti, hogy a tihanyi apát megáldása, mint törvényes és egyedüli főpásztornak, az esztergomi érseknek joga, tehát ennek sérelmére semmit se cselekedjék.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 3., nr. 27.

 

50.
1720. szeptember 11. Nagyszombat --- Spáczay Pál esztergomi érseki helyettes Grasso Vilebáldot, mivel azzal, hogy magát a csanádi püspökkel avattatta apáttá, az esztergomi érsek tekintélyén és joghatóságán sérelmet követett el, Nagyszombatba a prímási szentszék elé megidéztetett.
Egykorú másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 29., nr. 2.

 

51.
1720. szeptember --- Grasso Vilebáld tihanyi apát, ki a nagyszombati szentszék elé idéztetett, a szentszéktől halasztás kér, mivel védelmére még nem készült el s különben is reméli, hogy a prímással per nélkül rendezheti az ügyét, melynek bírói tárgyalása csak a Tihany körül lakó kálvinistáknak szerezne örömet.
Eredeti fogalmazvány a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 29., nr. 5*.

 

52.
1720. október 4. Győr --- Göncz Czelesztin főapát az ajánlja Grasso Vilebáldnak, hogy az apáttá avatása miatt támadt nehézségben keresse a veszprémi püspök védelmét, hiszen a Tihanyra vonatkozó I. Lipót-féle oklevélből úgyis az látszik, hogy Tihany a megyés püspök s nem az esztergomi érsek joghatósága alá tarozik. --- Nádasdi püspök ígérte, hogy valami vigasztalót fog írni Grassonak.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 29., nr. 3.

 

53.
1720. november 4. Nagyszombat --- A nagyszombati szentszék az előtte megjelent Grasso tihanyi apátnak , hogy a prímással személyesen tárgyalhasson az apáttá avatása miatt indított panasz dolgában, az ellene kitűzött szentszéki tárgyalást elhalasztja.
Másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 29., nr. 4.

 

54.
1720. november 19. Regensburg --- Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi bíboros érsek elfogadja Grassonak az apáttá avatása ügyében tett mentségeit, de a megsértett jogrend helyreállítása végett kötelességévé teszi, hogy a nagyszombati szentszék előtt érseki helynöke kezébe neki tisztelet- és hűségesküt tegyen s erről neve aláírással s pecsétje alatt két példányban bizonyítványt adjon; tudatja, hogy meghagyta a szentszéki ügyésznek, hogy ennek megtörténte után a Grasso ellen indított pert be kell szüntetnie.
Egykorú másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 29., nr. 5.

 

55.
1721. január 28. Nagyszombat --- Grasso Vilebáld tihanyi apát az esztergomi érseknek mint főpásztorának, valamint törvényes utódainak hűségesküt tesz, engedelmességet fogad s ígéri, hogy apátsága jogait s javait nemcsak el nem idegeníti, hanem a veszendőbe menteket is iparkodni fog visszaszerezni.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 29., nr. 6.

 

56.
1721. január 28. Nagyszombat --- Spáczay Pál esztergomi érseki helyettes tudatja, hogy a Grasso Vilebáld ellen az esztergomi érsek sérelmére történt apáttá avatása miatt támasztott per, mievel Grasso bocsánatot kért, az érsek joghatóságát elismerte, engedelmességet fogadott, szentszékileg semmisnek s megszűntnek nyilvánítatott.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 29., nr. 6.

 

57.
1726. április 24. Pannonhalma --- Sajghó Benedek főapát helyesli, hogy Grasso Telekit és Szántódot tiltakozással védte s kifejezi a reményét, hogy e miatt nem fogják törvénybe idézni. Tudatja, hogy a Tihanyt érdeklő, Pannonhalmán levő okleveleket másoltatja számára. Fölvilágosítást kér róla, mit határoztak Somogymegye közgyűlésén s tizedekről. Végül értesíti, mekkora összeggel kell apátsága után évenként a várerődítési költségekhez járulnia.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 20., nr. 14.

 

58.
1716. október 29. Pannonhalma --- Sajghó Benedek főapát részvétét fejezvén ki Grasso betegeskedése miatt, ír a maga egészségéről, a várerődítési díjakról, a tihanyi apátságba helyezett rendtagokról, az apáti asztaltartásról, a rendi káptalanról, a tihanyi apátság részére kért fölszerelésekről s az apát ellen emelt panaszról, hogy egy szőlőt becsű útján a valódi értéken alól foglalt le.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tyhan. fasc. 20., nr. 8.

 

59.
1729. --- Grasso Vilebáld tihanyi apát az apátsága birtokain az ő joghatósága alatt levő licentiatusoknak a maguk lelki élete és a reájuk bízott hívek vallásos gondozására utasítást ad.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 30., nr. 20.

 

60.
1735. február 1. Pozsony --- A helytartótanács a felséggel tudatván, hogy rendelete értelmében fölszólította az apátokat, prépostokat, eleget tettek-e a kinevező oklevelükben megállapított feltételeknek, mivel azonban a tihanyi és zirci apátok adományleveleiben levő föltételeket és kötelességeket nem ismeri, kéri a felséget, hogy ezeket tudomására juttassa, mivel különben az apátoktól küldendő jelentésekkel össze nem vetheti.
Eredetije az Országos Levéltárban: Litterae consilii locumtenentialis 1735. nr. 86.

 

61.
1735. --- Grasso apát a helytartótanács fölvívására, vajon teljesítette-e azon föltételeket, melyek mellett javadalmát kapta, beszámol mindarról, amit apátságában az istentisztelet, népoktatás s a birtokok érdekében tett.
Grasso sajátkezű, keltezetlen írása a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 29., nr. 10.

 

62.
1737. március 9. Pozsony --- A lelkészi pénztári bizottság Ferenc lotharingiai herceg, helytartónak előterjesztést tesz róla, mit írt Grasso az apátságában létesített egyházakról, plébániákról, lelkészkedésről, a tihanyi templomot elpusztító tűzről s azon véleményének ad kifejezést, hogy, mivel Grasso kötelességét teljesíti, a felségnek azt lehetne javasolni, hogy az apát jelentése tudomásul vehető.
Országos Levéltár: litterae consilii 1737., nr. 431.

 

63.
1740. augusztus 12. Pannonhalma --- Sajghó Benedek főapát és a pannonhalmi konvent Grasso Vilebáldról, a visszaszerzett tihanyi monostor első apátjáról, gyászjelentést adnak ki.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 28., nr. 7.

 

64.
1740. augusztus 15. Tihany --- Sajghó Benedek főapát Mórocz Bélát az üresedésben lévő tihanyi apátság kormányzójává kinevezvén, neki, valamint a tihanyi monostorban tartózkodó Erdélyi József és Balományi Román rendtagoknak a házi fegyelemre, az istentisztelet végzésére s a gazdasági ügyek vezetésére utasításokat ad.
Sajghó sajátkezű rendelete a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. fasc. 4., nr. 77.

 

65.
1740. szeptember 19. --- Lécs Ágoston, a tihanyi monostor fölavatandó apátja, anyaegyházának, Pannonhalmának és főapátjának, Sajghó Benedeknek s utódainak tiszteletet s engedelmességet esküszik.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4., nr. 22.

 

66.
1740. szeptember --- Sajghó Benedek főapát a tőle tihanyi apátnak kinevezett Lécs Ágostont III. Károly királynak bemutatja s az apáti székben való megerősítést kéri.
Sajghó későbbi másolata. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4., nr. 24.

Megvan az Országos Levéltárban is, mint a Concept. Referad. 1740., nr. 47. melléklete.

 

67.
1740. szeptember 27. --- A magyar kancellária az apáti megerősítés végett bemutatott Lécs Ágostonról a felségnek véleményes jelentést tevén, megerősítését ajánlja.
Országos Levéltár: originales referadae ez 1741. nr. 11. és concept. rferad. 1740. nr. 47. alatt.

 

68.
1740. október 6. Bécs --- A magyar kancellária illetménybeszedő hivatala elismeri, hogy a Lécs Ágoston tihanyi apát részére kiállítandó királyi megerősítő levél fejében 602 rajnai forintot fölvett.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 25. B. num. 6.

 

69.
1740. december 1. Bécs --- Mária Terézia királynő Lécs Ágostont a tihanyi apáti székben megerősíti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4. num. 25.

 

70.
1741. február 17. Pozsony --- Eszterházy Imre prímás megengedi, hogy Lécs Ágoston magát akármely az apostoli székkel közösségben levő püspökkel apáttá avattathassa, de fölavatásakor neki, mint megyés főpásztorának s az esztergomi egyháznak, mint anyaegyháznak hűséget s engedelmességet esküdjék s ezt neki írásban is benyújtsa.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. Abb. Tihan. Fasc. 4., num. 31.

 

71.
1741. szeptember 17. Pozsony --- Patachich Gábor kalocsai érsek bizonyítja, hogy Lécs Ágostont a szokott szertartások szerint, Sajghó Benedek főapát és Maltzahn János gróf szent-benedek prépost, győri éneklő kanonok asszisztenciája mellett tihanyi apáttá avatta.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4., num. 26.

 

72.
1741. november 25. Pannonhalma --- Sajghó Benedek főapát értesíti Lécset, hogyan kell neki az apátsága után járó katonaságot kiállítania, örvend rajta, hogy a monostor építése halad s ígéri, hogy monostorban szükséges szerzeteseket el fogja neki küldeni.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 20., num. 17.

 

73.
1747. április 27. Bécs --- Mária Terézia fölhívja a helytartótanácsot, vizsgálja meg az endrédi kálvinisták panaszát, kik Lécs Ágoston tihanyi apátot, mint erről mellékelt folyamodásuk tanúskodik, erőszakos térítésről vádolják s tegyen neki hű jelentést.
Országost Levéltár: concept. expedit. 1747. ex Apr. nr. 83.

 

74.
1748. --- Lécs Ágoston az apátságában végzett munkálatokról, azt apátság birtokainak védelmére kifejtett fáradozásairól, a katolikus vallás fölvirágoztatására irányuló törekvéseiről, a tőle megtérített nem-katolikusokról hivatalos jelentést tesz.
Lécs sajátkezű följegyzései a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4. num. 27.

 

75.
1752. október 18. Pannonhalma --- Sajghó Benedek főapáti sajnálatát fejezvén ki, hogy régebbi törekvése, mellyel Tihanyban a karimádságot életbe léptette, sikertelen maradt, perjelt és alperjelt nevezvén ki s ezek kötelességeit s hatáskörét megszabván, a karimádság s a rendezett konventi élet ápolására buzdítja a tihanyi rendtagokat.
Eredetije a tihanyi apátság levéltárában. --- Jelzése: capsa 24., nr. 6.

 

76.
1754. december 18. Tihany --- Csupord Ince bizonyítja, hogy a fürediek a felsőőrsi processióról visszatérő tihanyi katolikusokat megtámadták, néhány hívéről a ruhát letépték, őt magát halálra keresték, a boldogságos Szüzet gyalázatos szidalmakkal illették.
Eredeti fogalmazvány a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 11., nr. 50.

 

77.
1755. július 30. Veszprém --- Herős Teréz a veszprémi káptalan előtt bemutatja a Lécs Ágoston apáttal kötött szerződését, melynek értelmében savanyúvízi fürdejét, épületeit az apátnak eladta.
A veszprémi káptalan levéltárában: Prothocollum capit. Wesprimiensis. vol. 15.-um, nr. 516.

 

78.
1757. június 18. Róma --- XVI. Benedek pápa a telekii templomnak búcsút enged.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 30., nr. 14.

 

79.
Inventarium sacrae supellectilis ecclesiae Sancti Aniani monasterii Tihan immediate post obitum reverendissimi domini Augustini Lécs, Ordinis Sancti Benedicti abbatis eiusdem anno 1760. die 12. Februarii ad mandatum illustrissimi ac reverendissimi domini Benedicti Sajgho, monasterii Sancti Martini achiabbatis a reverendo patre Valentino Ordinis et monasterii eiusdem professo exacte conscriptum el commissariis consistorialibus conventualibus a titulato mox archiabbate exmissis, reverndis patribus Paulino et Martino traditum tenore sequenti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 22., nr. 3.

 

80.
1760. --- Vajda Samu fölavatandó tihanyi apát Pannonhalmának, mint anyaegyházának s a pannonhalmi főapátnak hűséget, alávetettséget, engedelmességet és tiszteletet fogad.
Vajda sajátkezű, keltezetlen ígérete a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4., nr. 53.

 

81.
1760. április 21. Bécs --- A magyar kancellária a tihanyi apáti székben való megerősítés végett bemutatott Vajda Sámuelt, közönségesen ismert tudománya s erényei miatt, a felségnek ajánlja.
Országos Levéltár: orig. referad. 1760. nr. 67.

 

82.
1760. április 22. Bécs --- Mária Terézia Vajda Sámuelt a tihanyi apátságban megerősíti.
Egyszerű másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 4., nr. 51.

 

83.
1760. április 22. Bécs --- Mária Terézia meghagyja a magyar kamarának, hogy a pannonhalmi főapáttól és konventjétől megválasztott s tőle megerősített s kinevezett Vajda Sámuel apátot a tihanyi apátságokba bevezettesse és beiktattassa.
Országos Levéltár: Concept. exped. 1760 ex. APr. nr. 120.

 

84.
1760. április 25. Bécs --- Pálffy Miklós kancellár értesíti Sajghó főapátot, hogy a felség a tihanyi apátságot Vajda Sámuelnek adományozta.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abb. Tihan. fasc. 20., nr. 41.

 

85.
1760. április 29. Bécs --- A magyar kancellária illetménybeszedő hivatala elismeri, hogy Vajda Sámuel apáti kinevezése fejében 810 rajnai forintot fölvett.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Signaturája: Act. abbat. Tihan. fasc. 25. B., nr. 15.

 

86.
1760. május 7. Pannonhalma --- Vajda Samu tihanyi apát elszámolása az apáti kinevező oklevele átvételére Bécsbe utazása alatt tett költségeiről.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban.

 

87.
1765. május 10. Róma --- XIII. Kelemen pápa az aszófői templomnak búcsút enged.
Hártyára írt breve a tihanyi apátsági levéltárban. --- Jelzése: C. 2., nr. 1.

 

88.
1766. szeptember 13. --- XIII. Kelemen Vajda Samunak megengedi, hogy a tihanyi szerzetesek az úrnap nyolcada alatt levő pénteken Jézus szentséges szíve tiszteletére mondhassanak officiumot és a mise is arról legyen.
Eredetije a tihanyi apátsági levéltárban. --- Jelzése: C. 24. nr. 7.

 

89.
1768. április 28. Róma --- XIII. Kelemen pápa mindazoknak, kik minden hónap első péntekjén s az úrnapra következő pénteken a tihanyi templomban levő Jézus-szíve kép előtt imádkoznak --- a szokásos földtételek mellett --- teljes, más napokra pedig 100 napi búcsút enged.
Eredetije a tihanyi apátsági levéltárban. --- Jelzése: C. 24. nr. 7.