PRT-Tizedik kötet


A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története I--XII.

Tizedik kötet

ELSŐ FEJEZET
Szent Ányos monostorának megalapítása.

Tihany természeti jellege. Ős- és római-kori szerepe, emlékei. Neve. Kettős kapcsolata Attilával. Szent Ányos élete és hatása. Nagy tisztelete, ereklyéinek ünnepélyes átvitele. A politikai hűségnek s a királyok családjának őre, pártfogója. Minő okok késztethették I. Andrást, hogy Tihanyban Szent Ányos tiszteletére szenteltesse temetkező egyházát és monostorát? Az alapítás ténye és oklevele. A fölszenteléskor átadott birtokok, jövedelmek, háznépe, állatok. A megokolás, büntető záradék, tanuk, hitelesítés. Az egyházi ruhák, ötvösművek, könyvek és a veszprémi vámharmadok utólagos följegyzése. Dávid úrnak az alapító király fiának adományai. Az alapító tihanyi sírjának legrégibb említései.
5--15.

 

MÁSODIK FEJEZET
Az apátok története.

Az alapítás és terjeszkedés kora. Apátok: 1. I. Lázár, 2. I. Péter, 3. Egyed, 4. Oros. --- A rendi közös káptalan kezdete. Urbéri egyességek. Apátok: 5. T., 6. Icsk, 7. I. Pál, 8. Jeromos, 9. P. ciszterci, 10. I. György, 11. II. Lázár, 12. I. András, 13. I. Tamás, 14. B., 15. Rénold, 16. II. Tamás, 17. II. Pál, 18. I. János, 19. III. Tamás, 20. Kelemen. --- A birtokrestauráló perek kora. Apátok: 21. Bertold, 22. II. János, 23. Miklós, 24. I. Benedek, 25. Domonkos. 26. II. György, 27. Demeter, 28. I. Mihály, 29. Ugron László. --- Kormányzók és a pannonhalmi reform: 30. Dankházai Bálint kormányzó, 31. K…Albert apát, 32. Rozvágyi Simon commendator, 33. Szegedi IV. Tamás commendator, 34. III. János commendator, 35. Tandalló IV. János apát, 36. Barki Bálint és a veszprémi püspökség, 37. II. Benedek ábrahámi apát. --- Katonai kormányzat. Címzetes apátok. 38. Csórom András kormányzó, fia János kinevezett apátjelölt, 39. Lukács apátúr, 40. Körmendi Gáspár dominikánus, 41. Flecha Máté karmelita. --- Tihany újra javadalmas apátság. Kanonok-apátok: 42. Herovics Mátyás, 43. Ramocsaházi II. Mihály, 44. Macripodari Jácint dominikánus, 45. Sebestyény II. András, 46. Camerinoi Salvucci Octavius, 47. Kuzmics II. Péter, 48. Telekesi István.
16--100.

 

HARMADIK FEJEZET
Egyházjogi fejlődés.

Lelki joghatóság. A tihanyi apátság birtokai öt püspökség területén feküdtek. A legrégibb két tihanyi levélen megnevezett főpapok. A megyés püspökhöz való viszony legrégibb törvényeinkben. A királyi apátságok exemptiója. A tihanyi exemptio legrégibb nyoma. Szentelések dolgában megmarad a régi viszony a megyés püspökkel. A Tihany fölött való joghatóság és kegyuraság illetéktelen elcserélése. Az esztergomi érsekség jogainak helyreállítása az exemtus egyházak fölött. A nullius-kiváltságra való törekvés Tihanyban. A pápákhoz való viszony: tizedadó, pápai megbízások, commendatorok kinevezése. --- Apátújítás és kegyúri jogok. A szabad apátválasztás a Regula szerint. A kegyúri jog keletkezése. A királyi kegyuraság Tihanyban. Illetéktelen elidegenítését királyaink nem veszik figyelembe. Gyors apátváltozások. Az apátsági javak és jogok elidegenítéseinek érvénytelenítése, vagy jóváhagyása. Világi nemes a tihanyi apátság kormányzója. Commendatorok királyi kinevezése. A királyi kegyuraság elajándékozása és visszavétele. Egy ízben a kegyúrságot a pannonhalmi főapát gyakorolhatja. A tihanyi apátság elvilágiasítása és fölélesztése, A királyi kinevező oklevelek formulái. A beiktatás. Az elidegenítések új érvénytelenítése, a pazarló apát gondnokság alá helyezése. --- Lelkészkedés, dézsmák. A királyi exemtus apátságok és prépostságok kegyúri joga lelki joghatósággá s dézsmaszedő joggá bővült. A tihanyi apátok szintén törekedtek főpásztori joghatóságra. A birtokaikon említett templomok, plébániák, kegyuraságuk és tizedeik. Tizedszedés a török korszakban. A tihanyi templom és plébánia története.
100--125.

 

NEGYEDIK FEJEZET
Tihany sziget, vára és kapitányai.

Tihany-sziget a tatárjárás koráig. A monostor. A sziget népei. Apáti falu. Oroszkői remeteség. Ujlak falu. --- Tihany vára a török hódítás koráig. A vár a monostor birtokában. A királyi család várnagyai. Csórom András ismételten elfoglalja a várat. --- Kir. várkapitányok a címzetes apátság idején: 1. Horvát Márk, 2. Takaró Mihály, 3. Gyulafi László, 4. Jakusics Tamás ferenc, 4. Majlát Gábor, 5. Borsida Menyhért, 7. Zongor János, 8. Mesteri János, 9. Piski István 1585--1589. A tihanyi vár és őrsége Piski kapitánysága alatt. A tihanyi vár jövedelmei, 10. Ferrando. --- Kir. várkapitányok a javadalmas kanonokapátok korában: 11. Vincze Pál, 12--13. Saffarics Mihály, Kenesei Péter, 14. Körtvélyesi István, 15--16. Hathalmi Sándor és Kállai Miklós, 17. Szárszói Somogyi János, 18. Karacsics Mátyás, 19. Kethelyi János, 20. Csomai Máté.
126--236.

 

ÖTÖDIK FEJEZET
Az apátság és Tihanyvár birtokai.

A birtokösszeírások. --- I. Zala vármegyében: 1. Tihany, Apáti, Ujlak. 2. Aszófő. 3. Kövesd. 4. Kis-Szőlős. 5. Örvényes. 6. Udvari, Akali. 7. Fülöp. 8. Szőlős-Örs vagy Örs-Kál, Kővágó-Örs. 9. Falud, Gyöngyös. 10. Apátlaka. 11. Kapolcs. 12. Dörgicse, Apátcsere erdő, Kisfalu. 13. Vászoly. 14. Pécsel. 15. Füred. 16. Kék. 17. Papsoka, Siske. 18. Arács, Rákkuta, Szent-Benedek-Kálja, Tóti. 19. Kövesd? Csopak? Alsó-, Felső-Örs. --- II. Veszprém vármegyében: 20. Veszprémi vásárvám. 21. Vámos. 22. Veszprém Szőlőse, Gelemér. 23. Somlyó-Szőlőse. 24. Berénd, Tósok. 25. Csősz. --- III. Somogy vármegyében: 26. Foki rév és Holovógy vagy Losta, Szabadi., 27. Török, Apáti-telek. 28. Endréd, Berki, Barkó, Gyönköd, Jaba. 29. Szántód, Kőröshegy, Szamárd. 30. Szárszó. 31. Teleki. 32. Gamás, Boglár, Csopak, Pat-erdő. 33. Magyari, Ság. 34. Somogyvári vám, Hidas, Dob. 35. Tard, Tur. 36. Rád. 37. Őszöd, Szólád, Nyeste, Kereki. 38. Bálványos, Csege. 39. Torvaj, Lulla. 40. Csicsal, Köp, Kapoly. 41. Fűzhegy-Gyisznó vagy Apáti. 42. Lápa, Tétös és Tetves, Bár, Igal. --- IV. Tolna vármegyében: 43. Koppány, Szokoly. 44. Tonavári vám és rév, Báránd. 4. Fadd. 46. Fedő, Fidény. 47. Martos. --- Baranyai birtokok? --- V. Fejér-Solt, Pilis és Pest vármegyékben: 48. Kolon. 49. Csór, Keveasza. 50. Dob? Segesd, Segesdtó. 51. Urkuta. 52. Pest réve, Vudai ház. --- VI. Bodrog és Csanád vármegyékben: 53. Aranyos, Besenyő. 54. Morotva, Bárányos. 55. Péter-réve, Ányas. --- Pozsega hercegség (?).
237--434.

 

HATODIK FEJEZET
A monostor belső élete és külső hatása, jobbágyainak helyzete.

Istentisztelet. Az alapítás célja. A további jótevők szándéka. Lelki üdvösségért adott szabadosok, torlók és harangozók, ajándékok. A karimádság csökkentése, erősítése, megszüntetése. A monostor-egyház fölszerelése, könyvei, edényei, ruhái. Ötvösök, ruhakészítők, mosók. --- Apát és konvent. Az apát címei, jogi tényei. A konvent mint káptalan. Az oroszkői perjelség, a konvent fiókja. A konvent előljárói, tagjai. Hiteleshelyi működés. Levéltár. Oklevélhamisítások. Konventjegyzők és prókátorok. --- Külső hatás. Jobbágyok helyzete. Térítés, istentisztelet, tanultság, kézimunka. Külső összeköttetések. A Rendhez és főapátsághoz való viszony. A jobbágyság fejlődése. A jobbágyság állapota: kormányzat, bíráskodás, személyes szolgálatok, pénz- és terményadók, szabadságok, jövedelmi viszonyok. --- Visszapillantás
435-471.

 

FÜGGELÉK

I. Függelék. Tihanyi építkezések és régiségek.
472--481.

II. Függelék. A tihanyi várőrség Piski kapitánysága alatt.
482--484.

 

OKLEVÉLTÁR

 

1.
Hiteles. 1055. --- I. András király tihanyi alapítólevele, amelyben Miklós főpappal, mint királyi jegyzőhelyettessel összeiratta a Szent Mária és Szent Ányos egyházának adományozott birtokokat, jövedelmeket, szolgákat és marhákat, s amelyhez utólag hozzátoldották az egyházi fölszerelés jegyzékét.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 1.

 

2.
Hamis. 1055. --- I. András király tihanyi alapítólevele, amelyben Miklós főpappal, mint királyi jegyzőhelyettessel összeiratta a Szent Mária és Szent Ányos egyházának adományozott birtokokat, jövedelmeket, szolgákat és marhákat, s amelyhez utólag hozzátoldották az egyházi fölszerelés jegyzékét.
Az oklevél eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 2.

 

3.
1090. táján --- Dávid herceg Szent László király beleegyezésével Aranyoson öt szolgaházat, három eke földet, öt halászóhelyet és némi dunai haljövedelmet adományoz a tihanyi monostornak.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 3.

 

4.
Hamis. 1092. augusztus 25. ? --- Szent László király nevében készült oklevél, mely összeírja a tihanyi apátság birtokait és kiváltságait.
Eredetije nincs meg. Átirata Dénes nádor 1274. évi levelében, a melyet Lajos király 1365. évi új átírásával együtt megtalálunk Szécheni Frank országbíró 1399. évi oklevelében (lásd 96. szám alatt) a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 27.

 

5.
Kétes hitelű. 1118.? --- II. István király (Arácson) tíz ház népét, kiket Béla herceg adott a tihanyi apátságnak, de Kálmán király idejében a királyi udvarnokok visszafoglaltak, a győri püspökkel visszaadatja a tihanyi egyháznak.
Imre nádornak 1373. december 3-án kelt s eredetiben Felső-Eőrsön a Mórocza családnál őrzött ítéletleveléből. Lásd alább az Oklt. 75. sz. alatt.

 

6.
1184. --- A fehérvári káptalan levele, a mely szerint III. Béla király ispánjai Egyed tihanyi apátnak, szerzeteseinek és udvarispánjának esküvésre kész bizonyítása alapján visszaítélik Szent Ányos egyházának az urkutai szolgákat az esztergomi királyi udvarnokokkal szemben.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 4.

 

7.
1207. augusztus 10. --- Fajszi Miska és testvérei a veszprémi káptalan előtt írásba foglaltatják, hogy ők azon harmadfél ekére való földet, halászóhelyet és gyümölcsöst, a melyet Márk özvegye lelke üdvösségéért Vámoson a tihanyi egyháznak adott, Oros apáttól és szerzeteseitől megvásárolták hét márkán, hogy ennek árán azok más birtokaikat kikerekíthessék.
Eredetije Batthyány herceg családi levéltárában Körmenden. Bőrhártyán, bőrszalagon függő pecséttel.

 

8.
1211. május 29. után --- II. András király Oros, volt tihanyi apát kérésére Tamás kancellárral és Pat nádorispánnal összeiratja a tihanyi apátság birtokait, népeit és az I. András király alapítólevelében elavult határleírásokat új formába öltöztetve, megerősíti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 5.

 

9.
Laterán, 1212. február 7. --- III. Ince pápa meghagyja a veszrémi egyházmegyében levő apátoknak, prépostoknak és más exemptus egyházak főpapjainak, hogy a szent rendeket, a krizmát és egyéb egyházi szentségeket ne vegyék föl más püspöktől, hacsak erre külön kiváltságuk nincs.
Eredetije a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárában. --- Jelzete: Bullae 5.

 

10.
(Hamis) 1231. szeptember 4. --- A veszprémi káptalan Lőrinc tihanyi apát kérésére, a király parancsára megjáratja a tihanyi sziget előtt levő apátsági birtokok, Arács, Kék, Pécsel és Udvari határait s ezen határjárást leírja.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában volt Arács. 2. jelzet alatt; de már nincs meg. Egy eredetije állítólag megvolt a fehérvári káptalannál s ez átírta 1392. máj. 27-én; ezt átírta Lackfi István nádor okt. 13-án kelt ítéletében: ezt ismét átirta Zsigmond király nov. 22-én, ezt megint a somogyi konvent dec. 10-én s ezen utolsó alakban van meg a pannonhalmi levéltár ŤTihany, Fasc. I. nr. 21.ť jelzete alatt.

 

11.
1232. --- A tihanyi apát elismeri, hogy köteles tizedet adni az esztergomi egyháznak.
Regesztája: CD III/2. 318. Eredetije e szerint az esztergomi levéltárban; de Knauz nem találta [MES I. 289. (339)].

 

12.
1233. második felében --- II. András azon ezer zuán só jogát, a melyet a szentföldi zarándoklatakor magához vett drágaköves arany kehelyért a tihanyi monostornak adott, megerősíti és a só-fölösleg megváltásának idejét és árát a pápai követtel kötött (beregi) sóegyesség alapján biztosítja.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 7.

 

13.
1243. --- A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy a Nyír nembeli Felicián és András Arácson 57 hold földet, 9 szőlőt, erdőt és 3 szőlőművest 17 márkáért eladtak a tihanyi apátságnak s a pénzt már fölvették.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. V. nr. 2.

 

14.
1244. --- Benedek bélai ispán Arácson levő egész birtokát földekkel, szőlőkkel, kaszálókkal, berkekkel s egyéb tartozékaival egy évre lekötötte nyolc márkáért a tihanyi monostornak, aztán újabb nyolc márkáért örökre eladta.
Imre nádornak 1373. évi ítéletleveléből: Oklt. 75. sz. alatt.

 

15.
1244. --- Icsk tihanyi apát és konventje bizonyítják, hogy a budai káptalan ispánjának özvegye Pécselen malomhelyet adott el a veszprémi káptalan kamarásának, Bökénynek.
A tihanyi konvent legrégibb hiteleshelyi irata. Eredetije ép, de foltos hártyán a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Nagy Pécsel 6.

 

16.
1251. --- A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy előtte Márton deák Csicsal faluban egész birtokát, anyja pedig, Nyeste, némely földjeit, kaszálóját, szőleje harmadát és erdejét a tihanyi apátságnak hagyta.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 8.

 

17.
Csallóköz, 1261--1266. május 6--június 3. --- Henrik nádor Nedelnek, a tihanyi egyház tisztjének azon vádjára, hogy Csánk, a tósoki Illés fia, az ő testvérét megölte, a vádlót és a vádlottat öt társával bajvívásra utasítja s mivel az utóbbiak nem jelennek meg, Csánkot halálra, társait pedig jószágvesztésre ítéli.
*mj*Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XIX. nr. 1.

 

18.
1261--1266? --- A veszprémi káptalan jelenti H(enrik) nádornak, pozsonyi ispánnak, hogy rendelete szerint kiküldötte a nádori poroszlóval tósoki Illés fia Csánk és öt társa birtokainak lefoglalására s Nedelnek, a tihanyi egyház tisztjének beiktatására.
Eredetije a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárában. --- Jelzete: T. 334.

 

19.
1262. május 8. --- A tihanyi apát és konventje előadják, hogy bár nem kötelesek megjelenni a veszprémi püspök zsinatján, a veszprémi prépost és káptalan kérésére mégis megjelentek s bizonyítják, hogy a zsinaton levő egyházmegyei papok megígérték a káptalannak járó fizetések és szolgálmányok hű lerovását.
Eredetije hártyán a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Wespr. ecclesia, nr. 10.

 

20.
1264. --- A tihanyi apát és konventje condicionalis szabadságot adnak a gamásiaknak.
Átirata 1267-ből megvan az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

21.
Viterbo, 1267. január 11. --- IV. Kelemen pápa Szent Péter oltalma alá fogadja a tihanyi apátságot s elsorolt javainak és kiváltságainak birtokában megerősíti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 9.

 

22.
Kajár, 1267. december 6. --- Lőrinc nádor a király parancsára a tihanyi apátság fölösleges számú jobbágyaiból csak tizenkettőt hagy meg a lovas jobbágyi tisztben, a többinek pedig az úrbéri szolgálat helyett megengedi, hogy évenkint két részletben egy fertót fizessen az apátságnak, tovább is viselhesse a jobbágy nevet és harcosa maradhasson a királynak.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 10.

 

23.
Fehérvár, 1267. december 9. --- Lőrinc nádor, midőn a király parancsára a tihanyi apátság fölösleges számú jobbágyait úrbéresekké akarja tenni és csak tizenkét lovas jobbágyot hagy meg régi tisztjében, a tihanyi apát és konvent kérésére biztosítja a lovas jobbágyi szabadságot Gyösze (gamási) ispán fiainak, a hűséges Péter ispánnak és Pókának.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 11.

 

24.
1268. --- Jeromos, tihanyi apát és konventje magtalanul elhalt torlójuknak, Boszornak, Kék faluban levő birtokát a többi torlónak engedik át, vásárolt malmát pedig Pétörka nevű torlójuknak adják el.
Eredetije a veszprémi káptalan hiteleshelyi levéltárában. --- Jelzete: K. 150.

 

25.
1269. január 21. --- A fehérvári ispotályos konvent bizonyítja, hogy előtte a tihanyi apátság száraszói harangozói ezen szolgálattól házankint és évenkint fizetendő hét nehezékkel megváltották magukat.
A szekszárdi konventnek 1397. október 19-én kelt átiratából (lásd 94. szám alatt). Ennek eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 25.

 

26.
1269. január 21. --- A fehérvári ispotályos konvent átírja Jeromos tihanyi apát és konventje levelét, a mely szerint Kéken magtalanul elhalt egyik torlójuknak földjeit átengedik a többi torlónak, vásárolt malmát pedig eladják Pétörka nevű torlójuknak.
1719. április 2-án Pozsonyban hitelesített másolatából, melynek jelzete a pannonhalmi rendi levéltárban: Tihany, Fasc. I. nr. 33.

 

27.
1269. október 19. --- A veszprémi prépost és káptalan bizonyítja, hogy Bencs fia Zoltán választott bírák ítélete szerint visszaadott Kéken a tihanyi monostornak fél hold földet, a mely a monostor torlójának, Pétörkének malmához tartozott.
István nádornak 1389. évi átiratából, a melynek eredetije megvan a hercegprímási levéltárban Esztergomban. --- Jelzete: Sec. Lad. U. Fasc. 8., nr. 170.

 

28.
1269. --- A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy előtte a tihanyi apátságnak Igalban lakó úrbéresei házanként és évenkint egy vödör méz szolgáltatására kötelezték magukat, az apát és konvent megbízottai pedig megígérték, hogy ennél többet sohasem követelnek.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 12.

 

29.
1270. --- A veszprémi káptalan átírja Jeromos tihanyi apátnak és konventjének oklevelét, a melyben ezek a Veszprém-Szőlősön lakó udvarnokok szolgálatait házankint fizetendő évi hét nehezék ezüst pénzre változtatják.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XVII. nr. 1.

 

30.
1271. --- Jeromos tihanyi apát és konventje Kék falu területén elád egy holdnál kisebb szőlőt a szomszédok beleegyezésével.
Eredetije a veszpémi káptalan hiteleshelyi levéltárában. --- Jelzete: Litt. K. 151.

 

31. (Hamis)
Fehérvár, 1274. augusztus 19. --- Dénes nádor átírja a tihanyi apátság Szent László-féle kiváltságlevelét.
Eredetije nem ismeretes. Nagy Lajos király 1365. évi átírólevelével együtt újra átírva megvan Szécsényi Frank országbíró 1399. évi oklevelében a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 27. (Oklt. 96. sz.)

 

32.
1274. november 23. --- A tihanyi ciszterci rendi apát bizonyítja, hogy Kék nevű birtokán Jéka jobbágya két márkáért elzálogosította fél szőlejét másik jobbágyának, Pétörkének, egy évre.
István nádor 1389. évi átiratából, a melynek eredetije megvan a hercegprímási levéltárban, Esztergomban. --- Jelzete: Sec. Lad. U. Fasc. 8., nr. 170.

 

33. (Hamis)
1275. július 29. --- A veszprémi káptalan László király parancsára kiküldte emberét a király emberével a tihanyi apátság Gamás nevű falvainak határjárására, s jelentésük alapján leírja ama határokat.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 13.

 

34.
Fehérvár, 1276. július 20. --- IV. László király a tihanyi apátság Apáti nevű falujának a királyi adószedők és bírák hatósága alól való mentességet biztosít.
IV. László király 1283. évi ünnepélyes alakú levelébe foglalva (lásd 39. szám alatt) megvan hitelesített 1701. évi másolatban a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 14.

 

35.
1276. szeptember 3. --- A veszprémi püspök és prépost bizonyítják, hogy két falujukat és két plébániájuk tizedeit a lelki joghatósággal együtt örökre átadták az esztergomi érseknek, ez viszont a veszprémi egyháznak adta az elhanyatlott tihanyi apátságot.
Eredetije a hercegprímási levéltárban, Esztergomban. --- Jelzete: Sec. Lad. Q. Fasc. I. nr. 11.

 

36.
1279. február 18. --- A veszprémi prépost és káptalan átírják új pecsét alatt tíz évvel korábban kelt levelüket, amely szerint a tihanyi apátság Kéken visszakapott félhold földet.
István nádor 1389. évi átiratából, a mely megvan a hercegprímási levéltárban, Esztergomban. --- Jelzete: Sec. Lad. U. Fasc. 8., nr. 170.

 

37.
1279. március 12. --- Lázár apátnak és konventjének hiteleshelyi levele egy alsóörsi birtokeladásról.
Kiadása: HO IV. 58--59. (39).

 

38.
1279. körül. --- L. apát és konventje fölszabadítják egy gamási (kő)művesüket.
Kivonata az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

39.
1283. szeptember 1. után. --- IV. László király privilegiális alakban átírja saját pátens levelét, a melyben a tihanyi apátság Apáti nevű falujának adózástól való mentességet biztosított.
Eredetije az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 944. (Eccl. 23. 16.) Hitelesített másolata a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 14.

 

40.
1288. május 12. --- Lodomér esztergomi érsek bizonyítja, hogy Tamás tihanyi apát és udvarispánjai a konvent és jobbágyaik neveben az esztergomi Szent Luca-oltár papjával kiegyeztek s e szerint a három ekére való vitás földből a tihanyi apát Urkután megkapott másfél ékére való földet és még harminc holdat, a melynek határait itt leírja.
Rongált eredetije az esztergomi káptalan házi levéltárában. --- Jelzete: Lad. 51. Fasc. I. nr. 15.

 

41.
1289. június 25. --- Az esztergomi káptalan hitelesen átírja Tamás tihanyi apátnak az urkutai szőlőkre vonatkozólag több esztergomi lakossal kötött bérleti szerződését.
1353. évi átirata megvan a pannonhalmi rendi levéltárban (lásd 65. szám). --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 16.

 

42.
1293. február 9. --- B. tihanyi apátnak és konventjének hiteleshelyi jelentése egy palaznoki tanukihallgatásról.
Eredetije a veszprémi káptalan magánlevéltárában. --- Jelzete: Palaznak de anno 1305.

 

43.
1293. október 6. --- Rénald apátnak és konventjének hiteleshelyi levele egy veszprémi házeladásról.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában.

 

44.
Monoszló, 1297. november 6. --- Lodomér esztergomi érsek átírja Rénald tihanyi apát kérésére IV. Kelemen pápának a tihanyi monostor birtokait és kiváltságait fölsoroló bulláját.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 9.

 

45.
Buda, 1298. június 22. --- III. András király Regnald tihanyi apát kérésére monostorának adja Paska, királyi udvarnok füredi földjét, mely az apátság birtokába beleesett.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XI. nr. 2.

 

46.
1299. május 1. --- Rénald tihanyi apát és konventje bizonyítják, hogy előttük Pétörke és fiai, az apátság emberei, egy füredi jobbágyuktól Kéklakon vásárolt szőlőnek kétharmadát eladták Mátyás, hidegkúti vendégnek olyképen, hogy ez ismét csak az apátság engedélyével adhatja el ama szőlőt.
István nádornak 1389. évi átiratából, a melynek eredetije megvan a hercegprímási levéltárban, Esztergomban. --- Jelzete: Sec. Lad. U. Fasc. 8. nr. 170.

 

47.
1305. március 21. --- Rénald tihanyi apátnak és konventjének hiteleshelyi levele a veszprémi káptalan paloznaki jobbágyainak gyilkossági és hatalmaskodási perben kötött egyességéről.
Eredetije bőrhártyán a veszprémi káptalan magánlevéltárában. --- Jelzete: Palaznak. 21.

 

48.
(Kétes hitelű) 1308. június 11. --- A veszprémi káptalan levele, a mely szerint Tamás tihanyi apát, másrészt Arnold ispán és Valpod pereskedés után előtte egyességre léptek s az utóbbiak újra bérbe vették az apáttól Szőlőst és Kövesdet.
Eredetije nincs, csak bő kivonata van meg az 1398. február 15-én kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 95. sz. alatt.

 

49.
1312. július 8. --- A veszprémi káptalan bizonyítja, hogy Pál tihanyi apát választott bírói ítétet és tisztjeinek esküje alapján Fel-Dergécsén a nemesektől visszakapott 34 hold földet.
Eredetije az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 1806. (NRA 402. 5.).

 

50.
1314. november 30. --- Tamás tihanyi apát és konventje bizonyítják, hogy Papsokáról való jobbágyuk Szőlősön levő négy hold földjét az ottani apátsági tiszt engedelmével eladta hét penzáért Arnold ispán jobbágyának.
Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában. Hátulján kerek pecsét nyomaival.

 

51.
(Kétes hitelű) 1320. december 7. --- A somogyi konvent levele, a mely szerint Sámson ispán, a tihanyi monostor nemes jobbágya, az apát és konvent nevében óvást emelt előtte Arnold és Valpod nem fizető bérlőknek kövesdi és szőlősi építkezései ellen.
Eredetije nincs, csak kivonata van meg az 1398. február 15-én kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 95. sz. alatt.

 

52.
1322. január 1. --- Tamás tihanyi apát és konventje nemes jobbágyaik beleegyezésével Szőlősön a monostor birtokából négy hold földet adnak a veszprémi káptalan egyik nemes jobbágyának kárpótlásul elhalt nőtestvére hitbéréért, amelyet ezen nő férjének, az apátság vendégjobbágyának magtalan halála után, vásárolt földjeiből, az ország szokása szerint ki kellett adni.
Eredetije bőrhártyán a Véghelyi-gyűjteményben, a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagában. Pecsétje bőrhártyaszalagon függött.

 

53.
1322. december 7. --- A somogyi konvent levele, a mely szerint Tamás tihanyi apát egyházas- és felgamási jobbágyainak urbéri szabadságot ad.
Eredetije nincs, csak bő kivonata van meg az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

54.
1325. április 24. --- A veszprémi káptalan bizonysága arról, hogy a tihanyi apátságnak Kövesden, Szőlősön, Kéken és Örményesen levő részbirtokait a monostor egy volt udvarnokának unokái két márkáért bérbe kapták, miután az apátnak visszaadtak Szőlősön tizennégy telket.
Kivonata az 1390. november 4-én (Oklt. 81. sz.) és bővebben az 1398. február 15-én (Oklt. 95. sz.) kelt nádori ítéletlevélben.

 

55.
(Hamis) 1325. november 15. --- A somogyi konvent levele, a mely szerint a Gamás és Boglár nevű hat falut Rádi Márk somogyi alispán ellenmondás nélkül engedte a tihanyi apátság birtokába iktatni.
Eredetije nincs, csak kivonata van meg az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

56.
(Hamis) 1327. október 31. --- Károly király visszaadatja a tihanyi apátságnak Tihany várát s a hozzátartozó, valamint Falud, Gyöngyös, Fok, Bálványos, Szárszó, Boglár, Csór, Csösz és Apátlaka nevű birtokokat.
1392. május 27-én átírta a fehérvári káptalan. Ennek 1392. október 13-án a Lackfi István nádor által kiadott átirata (Oklt. 83. sz.) két átiratban van meg a pannonhalmi rendi levéltárban: 1392. november 22-én átírta Zsigmond király, (Oklt. 84. sz.) amit 1392. december 10-én írt át a somogyi konvent (Oklt. 86. sz.) (Tihany, Fasc. I. nr. 21.), illetőleg és 1393. február 16-án írta át Ilosvai Lesták nádor (Oklt. 87. sz.) (Tihany, Fasc. I. nr. 23.).

 

57.
1336. július 25. --- A somogyi konvent levele a két Gamásról elhajtott marhák ügyében.
Az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben. Oklt. 109. sz. alatt.

 

58.
1337. március 22. --- Tamás tihanyi apát és konventje a Veszprém melletti Szőlősön és Geleméren levő részbirtokaikat örökre átadják cserébe a veszprémi káptalannak Arácson, Aszófőn, Örményesen és Udvariban II. Andrástól kapott részbirtokaiért.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Arács 5. A pecsétek hiányzanak.

 

59.
1337. --- Tamás tihanyi apát és konventje Csicsalon és Köpben levő részbirtokaikat évi két márkáért örökre bérbeadták Ugali Pál mesternek.
Drugeth Vilmos nádornak 1339. évi leveléből. Ennek eredetije az Országos Levéltárban van, és a kiadása: AO III. 527--531. (353).

 

60.
1338. --- A tihanyi apátság és a veszprémi káptalan birtokcseréje Felső- és Alsóörsön.
Regeszta a veszprémi káptalan magánlevéltárában. --- Jelzete: Felső-Őrs 6.

 

61.
Visegrád, 1339. január 22. --- Druget Vilmos nádor igazolja, hogy az előtte létrejött egyesség szerint Csicsali Péter fiai visszaadják Ugali Pál mesternek a tihanyi apátságtól bérbe vett csicsali és köpi birtokrészeket s beiktattatják őt a saját birtokuk felébe.
Eredetije bőrhártyán. Zárópecsét nyomaival, az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 2771.

 

62.
1340. október 14. --- A somogyi konvent levele, amely szerint a tihanyi monostornak Csicsalban a templom mellett tizenkét házhelye volt s ezt királyi mértékkel tizenkét holdban mérték ki a két bérlőnek, kik ama házhelyeket a tihanyiaktól prediális módon bírták.
Kivonatosan megvan az 1367. október 29-én kelt nádori levélben: Oklt. 74. sz. alatt.

 

63.
1346. március 18. --- A veszprémi káptalan levele, a mely szerint Kelemen tihanyi apát a maga emberének, István fia Péternek adja Somlyó-Szőlős birtok harmadának haszonélvezetét a többi kétharmadrésznyi jövedelem hűséges beszolgáltatásának kötelezettsége mellett.
Kiadása: Zichy II. 190--191. (131).

 

64.
1350. november 13. --- A somogyi konvent jelenti Lajos királynak, hogy hiteles embereik Igalban vizsgálatot tartottak s megállapították, hogy a tihanyi apátságnak ottani birtokait a budai sziget klarissza apácáinak jobbágyai bírják bérben, de nem fizetnek.
Kivonata az 1402. április 16-án kelt nádori levélben: Oklt. 104. sz. alatt.

 

65.
1353. február 24. --- A veszprémi káptalan átírja az esztergomi káptalannak 1289. évi levelét, amely magában foglalta Tamás tihanyi apátnak az urkutai szőlőkre vonatkozólag több esztergomi lakossal kötött bérleti szerződését.
Eredetije pátens alakban megvan a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 16.

 

66.
1355. december 21. --- A veszprémi káptalan levele, mely szerint az ő jelenlétében Pertold tihanyi apát Arácson átadott négy peres telket Veszprémi Tamás fia Damjánnak, ez pedig az egyik telket lelke üdvösségéért a tihanyi monostornak adományozta.
Kivonata az 1373. december 3-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 75. sz. alatt.

 

67.
1356. április 9. --- A veszprémi káptalan jelenti Lajos királynak, hogy embereik eltiltották Igalon az apácákat és jobbágyaikat a tihanyi apátság birtokrészének haszonélvezetétől.
Kivonata az 1402. április 16-án kelt nádori levélben: Oklt. 104. sz. alatt.

 

68.
1358. április 14. --- A somogyi konvent jelenti a királynak, hogy hiteles embereik eltiltották Babos Jánost és fiát a tihanyi apátság kispécseli birtokának haszonélvezetétől.
Kivonata az 1389. május 26-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 80. sz. alatt.

 

69.
(Hamis) Fehérvár, 1358. szeptember 8. után --- Lajos király rendeletére a fehérvári johannita konvent jelentést tesz a tihanyi apátság Zala, Veszprém, Fejér, Somogy és Tolna megyei birtokainak határjárásáról, visszafoglalásáról és visszaiktatásáról s részletesen leírja a Balaton mellékén levő apátsági birtokok határait.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 17. A.

 

70.
1360. február 29. --- A somogyi konvent levele, a mely szerint előtte János tihanyi apát és a két Gamás falu állítólagos nemesei békés egyességre léptek.
Kivonata az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

71.
Visegrád, 1360. november 15. --- Bebek István országbíró egy 1337. évi oklevél alapján, amely szerint a veszprémi káptalan a tihanyi apátságnak szőlősi és gelimeri birtokrészeiért cserébe adta a saját arácsi, aszófői, örményesi és udvari birtokrészeit, János tihanyi apát kérésére fölhivja a somogyi konventet, hogy küldje ki emberét az arácsi birtokrésznek, amelyet a káptalan az apátságtól elfoglalt, határjárására és visszaiktatására.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. V. nr. 3.

 

72.
(Hamis) 1365. április 2. --- Lajos király átírja János tihanyi apát kérésére Dénes nádornak 1274. évi levelét, amely magában foglalta Szent László tihanyi kiváltságlevelének átírását; egyszersmind érvénytelennek nyilvánítja a tihanyi apátság javainak és jogainak minden korábbi elidegenítését.
Eredetije nem ismeretes. 1399. február 21-én kelt országbírói átirata megvan a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 27. (Lásd alább, Oklt. 96. sz. alatt.)

 

73.
Visegrád, 1366. november 15. --- Kont Miklós nádor a Miklós tihanyi apáttól peredt két Gamás lakóira nézve elrendeli a nemességüket igazoló oklevelek bemutatását.
Kivonata megvan az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

74.
Visegrád, 1367. október 29. --- László opuliai herceg, nádor, megállapíttatja a pannonhalmi apátság csicsali birtokának határait, egyszersmind meghatározza, hogy Csicsalon mennyi birtok illeti meg a tihanyi apátságot s ennek bérlőit, Paska fiait.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 32 W.

 

75.
Visegrád, 1373. december 3. --- Lackfi Imre nádor ítéletlevele, a melyben befejezi az Arács miatt folyt ötéves pert olyképen, hogy az Arácson levő 23 telekből hat telket Miklós királyi kúriai jegyző kap meg, a többi pedig megmarad a tihanyi apátságnak.
Eredetije a Mórocza-család levelesládájában, Felső-Eörsön. Gondos, egyszerű másolata megvan a tihanyi apátsági levéltárban. --- Jelzete: Capsa I. nr. 8.

 

76.
Visegrád, 1382. június 23. --- Lajos király György tihanyi apát kérésére érvénytelennek nyilvánítja az apátság birtokainak és jogainak a múltban történt minden hűbéresítését, eladását, elzálogosítását és bárminő elidegenítését.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 19.

 

77.
Buda, 1385. október 26. --- Mária királyné István pannonhalmi apátnak, mint a magyar Szent-Benedek-Rend elnökének beleegyezésére és ajánlására hivatkozva megengedi, hogy György tihanyi apát Arács falunak a monostorát illető felerészét elcserélhesse.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. V. nr. 4.

 

78.
Visegrád, 1388. január 28. --- Bebek Imre országbíró ítéletlevele, amely szerint György tihanyi apát Arácson levő egész birtokát, a falu felét, cserébe odaadta Miklós szepesi prépostnak és nőtestvéreinek, a kik a falu másik felét bírták; viszont a prépost és nőtestvérei a tihanyi apátságnak adták Szent-Benedek-Kálján és Tótiban levő birtokukat, valamint Rákkután vásárolt és a tihanyi apátságtól Füreden és Siskén zálogba vett jószágukat.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Arács 6.

 

79.
1389. január 29. --- A veszrémi káptalan bizonyítja, hogy előtte Somosi János Tihany várát, a melyet nemrég a királytól kapott, 2500 forintért elzálogosította sógorának, Micsk bán unokájának, Istvánnak és saját nőtestvérének.
Eredetije Vittnyédy József birtokában. Kiadása teljes szöveggel: Zala II. 230--231. (80).

 

80.
Visegrád, 1389. május 26. --- Simontornyai Lackfi István nádor ítéletlevele, amellyel György tihanyi apátnak ítéli oda a Kispécselen levő azon telket, a melynek az apátság birtokába való beiktatását Kővágó Mátyás háromszor megakadályozta tiltakozásával, de e miatt háromszor megidézve, egyszer se jelent meg, hogy igazolja tiltakozását.
Eredetije nagyon finom bőrhártyán az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 62. (NRA 1599. 14.)

 

81.
Visegrád, 1390. november 4. --- (Lackfi) István nádor ítéletlevele, a melyben György tihanyi apátnak ítéli oda a Kövesden levő azon telket, a melynek az apátság birtokába való beiktatását Pál fia Móric tiltakozással háromszor megakadályozta, de a háromszori idézésre egyszer sem jelent meg, hogy igazolja tiltakozását.
Eredetije az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 2336.

 

82.
1392. május 27. --- A fehérvári káptalan a saját sekrestyéjében megtalálta s átírja a tihanyi apátság részére az 1327. október 21-én és 1231. szeptember 4-én keltezett hamis leveleket.
Kivonata megvan a következő nádori ítéletlevélben: Oklt. 83. sz. alatt.

 

83.
Visegrád, 1392. október 13. --- Lackfi István nádor Somosi Péter fia Jánosnak, Prodavici Ördög Istvánnak és nejének háromszori igazolatlan tiltakozása után, továbbá II. András, IV. László, I. Károly királyok, a veszprémi káptalan 1231. évi és IV. Kelemen pápa 1267. évi oklevelei alapján visszaítéli a tihanyi apátságnak Tihanyvárát, Apátit, Kövesdet, Örményest, Udvarit, Dörgicsét, Pécselt, Aszófőt, Füredet és Kéket tartozékaikkal együtt, s megbízza a somogyi konventet a beiktatással.
Eredetije hiányzik, de megvan két átirata a pannonhalmi rendi levéltárban: 1392. november 22-én átírta Zsigmond király, (Oklt. 84. sz.) amit 1392. december 10-én írt át a somogyi konvent (Oklt. 86. sz.) (Tihany, Fasc. I. nr. 21.), illetőleg és 1393. február 16-án írta át Ilosvai Lesták nádor (Oklt. 87. sz.) (Tihany, Fasc. I. nr. 23.).

 

84.
Buda, 1392. november 22. --- Zsigmond király jóváhagyja István nádornak október 13-án kelt ítéletét s megbízza a somogyi konventet, hogy iktassa be a tihanyi apátságot Tihanyvára, Apáti, Kövesd, Örményes, Udvari, Dörgicse, Pécsel, Aszófő, Füred és Kék, valamint összes tartozékaik birtokába.
1392. december 10-én a somogyi konventtől kiadott átirata megvan a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 21.

 

85.
1392. december 8. --- A somogyi konvent jelenti Leusták nádornak, hogy Zsigmond király november 22-i ítélete és megbízása alapján beiktatta a tihanyi apátságot Tihanyvára és tartozékainak birtokába.
1393. február 16-án Ilsvai Leusták nádortól kiadott átirata (Oklt. 87. sz.) megvan a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 23.

 

86.
1392. december 10. --- A somogyi konvent ünnepélyesebb alakban, átírva Zsigmond királynak november 22-i ítélő- és megbízólevelét, ennek alapján jelenti Ilsvai Leusták nádornak, hogy a tihanyi apátságot beiktatta Tihanyvára és tartozékainak birtokába.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 21.

 

87.
Visegrád, 1393. február 16. --- Ilsvai Leusták nádor, fehérvári ispán, György tihanyi apát kérésére átírja István nádor ítéletét és Zsigmond királynak hasonló ítélete, valamint a somogyi konventnek a beiktatásról szóló, átírt jelentése alapján a tihanyi apátságot megerősíti Tihanyvára és tartozékainak birtokában.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 23.

 

88.
1393. május 19. --- A fehérvári káptalan királyi parancsra levéltárában kutatván, a tihanyi apátság részére megtalálta és átírja az 1308. június 11-én kelt hamis levelet.
Kivonata az 1398. február 15-én kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 95. sz. alatt.

 

89.
Buda, 1393. június 15. --- Mária királyné atyjához hasonlóan János tihanyi bencés szerzetes panaszára érvénytelennek nyilvánítja az apátság birtokainak és jogainak a multban történt minden hűbéresítését, eladását, elzálogosítását és bárminő elidegenítését.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 22.

 

90.
Óbuda, 1393. július 10. --- Mária királynő megparancsolja Zambo Miklósnak, hogy a nyúlszigeti apácákat a tihanyi apáttal szemben, aki a törvényes három perbeidézésnek és visszafoglalásnak eleget tett, védelmezze meg az igali peres birtokban.
Kivonata az 1402. április 16-án kelt nádori levélben: Oklt. 104. sz. alatt.

 

91.
1394. november 20. --- A zala(vár)i konvent tudtára adja mindenkinek, hogy Leusták nádor megbízása alapján, a melyet átír, a tihanyi apátságot Vászolyon néhány visszafoglalt részbirtokba ellenmondás nélkül beiktatta.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 24.

 

92.
1395. december 16. --- A fehérvári káptalan jelenti Zsigmond királynak, hogy Konya bán fia Simon országbíró ítéletlevele és megbízása alapján a királyi emberrel együtt kiküldte a maga emberét Kék falu visszafoglalására és a tihanyi apátság beiktatására, aminek Lőrinc fia Domokos és a veszrémi püspök embere ellenmondtak, azért megidézte a feleket a király személyes jelenléte elé.
Eredetije papíron a veszprémi káptalan magánlevéltárában. --- Jelzete: Kék 7.

 

93.
Somogyvárnál, 1397. április 5. --- Leusták nádor pátenslevele, a mely szerint az ő Somogy megyei közgyűlésén a megye alispánja, szolgabírái és esküdtjei esküvel bizonyították, hogy a nyúlszigeti apácák igali jobbágyai hatalmasul elfoglalták a tihanyi apát igali birtokrészét.
Kivonata az 1402. április 16-án kelt nádori levélben: Oklt. 104. sz. alatt.

 

94.
1397. október 19. --- A szekszárdi konvent átírja György tihanyi apát kérésére a fehérvári ispotályos konvent 1269. évi levelét, amely szerint a száraszói harangozók ezen szolgálatuk helyett házanként évi hét nehezék fizetésére kötelezték magukat.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 25.

 

95.
Visegrád, 1398. február 15. --- Pelsőci Bebek Detre nádor Kövesden öt szőlőt, hatvanhét hold szántóföldet és egy tornyot négy telekkel a tihanyi apát és monostor jogos birtokának nyilvánít.
Eredetije az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 8389. Az eredetiről kiadott hiteles másolata megvan a pannonhalmi rendi levéltárban: Tihany, Fasc. I. nr. 26.

 

96.
Visegrád, 1399. február 21. --- Szécsényi Frank országbíró a pécsváradi és bátai apátoknak, mint a magyar bencésrend elnökeinek kérésére átírja Lajos király levelét, amelyben ez átírta Dénes nádornak Szent László tihanyi privilegiumát magában foglaló oklevelét.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 27.

 

97.
Visegrád, 1399. február 21. --- Bebek Detre nádor a György tihanyi apát és több gamási nemes közt folyó perben Imre pécsváradi és János bátai apátoknak, mint a magyar Szent-Benedek-Rend elnökeinek, előterjesztésére átírja II. András 1211. évi tihanyi összeíró levelét.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 28.

 

98.
1399. február 21. --- Bebek Detre nádor a magyar bencés rend elnökeinek kérésére átírja az 1365. április 2.: 1274. augusztus 12. keltezésű hamis átírásokkal Szent László tihanyi levelét.
Említve az 1402. április 16-án kelt nádori levélben: Oklt. 104. sz. alatt.

 

99.
Visegrád, 1399. november 8. --- Zsigmond király a tihanyi apátság számára átiratban kiadja a somogyi konvent három levelét Gamás ügyében. (1325. november 15., 1322. december 7., 1336. július 25.)
Említve az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

100.
Róma, 1400. május 1. --- IX. Bonifác pápa megerősíti az esztergomi érsek joghatóságát tizenkét bencés apátság, közöttük Tihany fölött is.
Kiadása: MVH I/4. 198--201. (251).

 

101.
1400. november 2. után --- A tihanyi apát két emberétől szőlősi és arácsi ellenfelei elvesznek Fehérvár közelében négy oklevelet, köztük Nagy Lajos királynak Szent László tihanyi összeírását átíró levelét s ezt kevéssel utóbb királyi parancsra végzett tanúvallatások három oklevéllel igazolják.
Az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

102.
Visegrád, 1400. november 14. --- Zsigmond király levele, a mely szerint György tihanyi apát elismeri, hogy az igali perben kirótt bírságokra nézve a nyúlszigeti apácák vele szemben minden tartozásuknak eleget tettek.
Eredetije az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 8599.

 

103.
Visegrád, 1402. március 8. után --- A tihanyi konvent ügyvédje, Henyei Bereck, bemutatja a nádornak az 1399:1365:1274:1092? keltezésű, háromszorosan átírt Szent László-féle levelet, továbbá az 1055. évi levelet két pecséttel és Zsigmond királynak három levelet tartalmazó átiratát (1399:1325, 1322, 1336).
Az 1416. március 2-án kelt nádori ítéletlevélben: Oklt. 109. sz. alatt.

 

104.
Visegrád, 1402. április 16. --- Pelsőci Bebek Detre nádor a Somogy megyei Iga1 faluban peres néhány telek és a Meszes hegy dolgában meghallgatván György tihanyi apátnak és vele szemben a Nyulak szigetén lakó apácák ügyvédjének bizonyítékait, a döntést Szent Iván nyolcadára (július 1.) halasztja.
Egyszerű XVII--XVIII. századi másolata az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 36436. (Eccl. 68. 6.)

 

105.
Tapolca, 1410. március 12. --- Zala vármegye ítélőszéke Demeter tihanyi apáttal szemben az összes nemesek tanúskodása alapján kimondja, hogy Aszófői Péter fia Lőrinc mesternek Aszófőn, Kövesden és Örményesen lakó jobbágyai az apátság füredi révén vámot nem kötelesek fizetni.
Eredetije a veszprémi káptalan levétárában. --- Jelzete: Capsula III. Aszófő.

 

106.
1411. körül, február 12. --- Rozgonyi Simon országbíró a veszprémi káptalan részére átírja az 1337. évben e káptalan és a tihanyi apátság közt végbement birtokcsere oklevelének szavait azon 1380. június 4-én kelt oklevélből, a melyet Simon deák, mint alperes, Demeter tihanyi apáttal Aszófő miatt perlekedve, az országbíró előtt fölmutatott.
Eredetije a veszprémi káptalan magánlevéltárában. --- Jelzete: Arács 7.

 

107.
1411. július 18. --- A veszrémi káptalan Rozgonyi Simon országbíró ítélete alapján kiküldi embereit a királyi kúria jegyzőjével Arács falunak a tihanyi apátság és a nemesek közt való fölosztására és leírja a kiküldöttek jelentését a megtörtént osztásról.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. V. nr. 6.

 

108.
1412. december 3. --- Szent Adorján zala(vár)i monostorának konventje bizonyítja, hogy előtte Ecséri Miklós fia Péter a maga, fiai és testvére nevében visszaadja a tihanyi apátságnak Szőlősön, Kövesden, Örményesen, Udvariban és Fülöpön levő s elődeitől birt részbirtokait a rájuk vonatkozó levelekkel együtt.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 29.

 

109.
Buda, 1416. március 2. --- Garai Miklós nádor Bebek Detre nádor ítélete alapján, aki György tihanyi apátot háromszori törvényes visszafoglalás után beiktatta a két Gamás birtokába, a király közbelépésére megvizsgálta az apátságnak és a gamási alpereseknek Gamás birtokára vorzatkozó okleveleit s végül elrendelte a két Gamás határainak bejárását, a tihanyi apátság javára új ítéletet mond és megbizza a somogyi konventet a birtokbaiktatással.
A kapornaki konvent 1417. március 2-án kelt átíró pátens leveléből. E patens levél eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 32.

 

110.
Esztergom, 1416. március 31. --- Piacenzai De Vicedominis Máté, esztergomi érseki vicarius, a tihanyi árkon és falon kívül fekvő apátsági birtokok tizedeit és ezek negyedét a veszrémi káptalannak ítéli oda; a tihanyi apátságnak pedig csupán amaz árkon és falon belül eső birtokán hagyja meg a tizedeket.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Capsula II. Arács 10.

 

111.
Konstanz, 1416. június 17. --- Abetzier János ermelandi prépost az ostiai bíbornok püspöktől megbízva, Liptói Miklós veszrémi prépost kérésére maga elé idézteti Demeter tihanyi apátot és konventjét a veszprémi káptalannal szemben tizenegy falu tizedei miatt.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Capsula II. Arács 9.

 

112.
London, 1416. augusztus 10. --- Zsigmond király Nyárágyi Miklós veszprémi kanonok kérésére eltiltja Demeter tihanyi apátot a veszprémi káptalanhoz tartozó tizedek és tized-negyedek szedésétől s elfoglalásától.
Egyszerű másolata a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Fasc. 38. a., nr. 18.

 

113.
Buda, 1416. november 15. (Hibás dátum!) --- János esztergomi érsek, királyi helytartó, a konstanci zsinat és Zsigmond király rendelete értelmében a veszprémi káptalan panaszára érvénytelennek nyilvánítja Cossa Boldizsárnak, mint XXIII. János pápának, Konstancban a magyar plébánosok, jobbágytalan nemesek, monostorok és világi emberek részére kibocsájtott engedményeit s egyebek közt elrendeli, hogy az engedetlen tihanyi apátot letartóztatva állítsák az esztergomi érsekhelyettes ítélőszéke elé.
Perényi Imre nádornak 1514. évi átiratából, mely megvan a veszprémi káptalan levéltárában. Megvan a hercegprímási levéltárban is.

 

114.
Konstanz, 1417. március 12. --- Zsigmond király Demeter tihanyi apát kérésére a tihanyi monostor szigetén (Apátiban) minden vasárnapra hetivásárt, Nagyboldogasszony és pünkösd ünnepére pedig országos vásárt engedélyez.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 31.

 

115.
Konstanz, 1417. április 4. --- Zsigmond király a tihanyi apátságnak pallosjogot adományoz, vagyis fölhatalmazza tisztjeit, hogy bitófát és tömlöcöket állíthassanak s a gonosztevőket az apátság területén elfoghassák, megkínozhassák, elítélhessék, kivégeztethessék.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 30.

 

116.
1417. december 6. --- A somogyvári konvent Zsigmond királynak jelenti, hogy parancsára kiküldte emberét a király emberével s ezek vizsgálatot tartva megtudták, hogy lellei nemesek a két Gamas tizedeit, kilencedeit s egyéb jövedelmeit maguknak foglalták le, a tihanyi apátságot onnan kirekesztették és neki azon egy évben 200 márka kárt okoztak.
Eredetije papíron a pozsonyi káptalan levéltárában. Capsa 13. Fasc. 2. nr. 3.

 

117/ a.
Esztergom, 1418. március 1. --- Péter esztergomi prépost, mint a konstanzi zsinat megbízottjától rendelt bíró, közjegyzői okirattal bizonyítja, hogy Demeter tihanyi apát és konventje tizenegy falujoknak három éven át elfoglalva tartott tizedeit visszaadták a veszrémi káptalannak.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. Két példány. --- Jelzete: Arács 12.

 

117/b.
1418. március 4. --- Az esztergomi káptalan előtt Demeter tihanyi apát és konventje tizenegy falujoknak három éven át elfoglalva tartott tizedeit visszaadták a veszrémi káptalannak.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Arács 13.

 

118.
Róma, 1427. február 5. --- V. Márton pápa Demeter tihanyi apátot áthelyezi a somogy(vár)i Szent Egyed-monostor élére.
Vatikáni levéltár. Regest. Bull. Martini V. ann. X. lib. I. B. fol. 244.

 

119.
1429. április 19. --- A veszprémi káptalan jelenti Garai Miklós nádornak, hogy ítélete és megbízása alapján kiküldött embereik Teleki falut és határát fölosztották a fehérvári káptalan, a tihanyi apát, a nyúlszigeti apácák, az esztergomi keresztesek, a leveldi perjel és a gordovai Fáncs fiai között. -- Az oklevél eredetije a leveldiektől került Tihanyba.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban, bőrhártyán. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XVIII. nr. 1.

 

120.
Somlyóvásárhely, 1436. augusztus 22. után ---Veszprém megye közgyűlésén az országbíró kihirdeti a fehérvári káptalan jelentését Mihály tihanyi apátnak Somlyó-Szőlős birtokába történt beiktatásáról s az ellene tiltakozó Vezsenyi Miklóst és Jánost a királyi kúria elé idézteti.
Kivonata az 1453. december 15-én kelt királyi levélben: Oklt. 124. sz. alatt.

 

121.
Tihany, 1439. november 30. --- László tihanyi apát oklevele, a mely szerint előtte egyik füredi jobbágya egy holdnyi arácsi vásárolt szőlejét összes hasznaival zálogba adta hét arany forintért két évre Esegvári Pál nemesnek.
Eredetije papíron a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának törzsanyagában.

 

122.
1448. február 19. --- A fehérvári káptalan bizonyítja, hogy előtte László tihanyi apát és konventje egy telküket Arácson s egy hold földjüket az arácsi határban fekvő Imolán cserébe adták a veszrémi káptalannak Örményesen levő egyik jobbágytelkéért.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában, két példányban. --- Jelzete: Arács 14.

 

123.
1450. augusztus 12. --- Ugron László tihanyi apát a Petőktől huszonöt magyar forintot vesz kölcsön s ennek fejében füredi birtokrészt köt le zálogul.
Eredetije Festetich gróf keszthelyi levéltárában, pecséttel. --- Jelzete: Zaladiensia B. 154.

 

124.
Buda, 1453. december 15. --- László király László tihanyi apát kérésére utasítja a veszrémi káptalant, hogy a Somlyó-Szőlős birtoka miatt 1436--1438-ban folyt és függőben maradt per végleges elintézése végett idézze meg a királyi személyes jelenlét elé 1454. május 1. utánra Vezsenyi Miklós fiát, Lászlót, három szomszédos vásáron a háromszoros bírság megfizetésére és birtokjogát igazoló iratainak bemutatására.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XVII. nr. 3.

 

125.
1454. szeptember 28. --- A pannonhalmi konvent levele, a mellyel két lőrintei nemes eltiltja a királyt Lőrinte, Nagy-Csolta és Dörögd nevű birtokaik eladományozásától, Ugron László tihanyi apátot és Miskei Antalt ama birtokok eladásától, lefoglalásától, bitorlásától vagy elidegenítésétől és mindenkit megvételüktől, zálogbavételüktől s bárminemű használatuktól.
Papíroklevél, hátán pecsétnyom. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának törzsanyagában (a Véghelyi-gyűjteményből).

 

126.
1458. május 28. --- A budai káptalan bizonyítja, hogy László tihanyi apát és konventje cserébe adták Apáti-telek nevű birtokukat a tőszomszéd Törek birtokosának, Endrédi Imrének és örököseinek; ez viszont családja nevében odaadta az apátságnak budai kőházát.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XVIII. nr. 2.

 

127.
Buda, 1458. július 24. --- Mátyás király László tihanyi apát azon panaszára, hogy a veszprémi káptalan a királyi személyes jelenlét előtt kötött egyesség dacára, be nem várva a választott bírák ítéletét, magát a tihanyi apátság arácsi birtokába és házába beiktattatta, utasítja a fehérvári káptalant, hogy küldje ki hiteles emberét a királyi emberrel László apátnak és egyházának amaz arácsi birtok- és házba való visszaiktatására és avégből, hogy figyelmeztessék a káptalant a nyolc nap alatt teljesítendő kártérítésre, máskülönben idézzék meg a királyi személyes jelenlét elé.
Eredetije rongált papíron a veszprémi káptalan magánlevéltárában. --- Jelzete: Arács 16.

 

128.
1460. augusztus 16. --- A fehérvári káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy rendelete szerint emberét kiküldte a király emberével, a ki a veszprémi káptalannak Nagy-Berény nevű somogyi birtokán elkövetett hatalmaskodást megvizsgálta és emiatt László tihanyi apátot és konventjét a királyi személyes jelenlét elé perbe idézte.
Eredetije papíron a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Nagyberény.

 

129.
Buda, 1466. március 21. --- Mátyás király előtt Zsigmond leveldi perjel és László tihanyi apát a konventjük nevében küldött deákokkal együtt olyképen egyeznek meg, hogy a Fejéregyház és Csicsal közt fekvő azon földet és rétet, a melyet eddig az apátság a maga birtokához számított és oklevelekkel is követel, de a királyi ember az utolsó határjáráskor a perjelség birtokához csatolt, az apát és perjel élete fogytáig az apátság használja s követeléseikröl kölcsönösen lemondanak.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 35.

 

130.
1466. november 10. --- A veszprémi káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy embere a király emberével elvégezte a parancsolt vizsgálatot és idézést László tihanyi apátnak és tósoki jobbágyainak lőrentei határsértése, foglalása s másoknak hatalmaskodásai dolgában.
Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum Véghelyi-gyűjteményében (Törzsanyag).

 

131.
1472. október 23. --- A somogyvári konvent, átírván Báthori István országbírónak beiktató levelét, ennek alapján jelenti Mátyás királynak, hogy Karai László budai prépostot, testvérét Lőrincet és Osztopáni Bom Mártont beiktatta a két Albert és Banik nevű faluban levő némely részbirtokokba s a tanuk közt megnevezi a tihanyi apát alberti tisztjét és a pannonhalmi apátság két bogáti jobbágyát.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 36.

 

132.
1474. április 27. --- A zalavári konvent jelenti Ország Mihály nádornak, hogy rendelete szerint kiküldte emberét a nádor emberével a tihanyi apát és némely szentkirályszabadjai nemesek embereitől a veszrémi káptalan birtokain elkövetett erőszakoskodások megvizsgálására.
Eredetije rongált papíron a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzete: Aszófő II.

 

133.
Tihany, 1476. május 25. --- Ugron László tihanyi apát nemes Hidegkuti Farkasnak és fiainak hűséges szolgálataiért a két holdnyi szőlőjükről járó kilencedet átváltoztatja hegyvámra.
Hártyaoklevél, a szöveg alján László apát pecsétjének töredéke. Magyar Nemzeti Múzeum (Törzsanyag).

 

134.
Buda, 1479. március 15. --- Mátyás király utasítja Zala vármegye ispánját vagy alispánját és tapolcai székének szolgabíráit, hogy vizsgálják meg László tihanyi apát panaszát, amely szerint a veszprémi káptalan áttelepítette aszófői birtokára az apátságnak Apátiban lakó két jobbágyát engedély, illeték és egyéb tartozásaiknak lefizetése nélkül s ha ezt igaznak találják, vigyék vissza a két jobbágyot előbbi helyükre a szokott bírságok kirovásával.
A Magyar Nemzeti Múzeum Sibrik-féle levéltárában.

 

135.
1480. március 31. --- A somogyvári konvent jelenti Mátyás királynak, hogy parancsára kiküldte emberét a király emberével, a kik megidézték Dankházai Bálintot, a tihanyi apátság nemes kormányzóját a királyi személyes jelenlét elé, hogy okát adja, miért tiltakozott az ő nevében Teleki bírája a nyúlszigeti apácáknak Telekin való beiktátása ellen.
Eredetije papíron, zárópecsét nyomaival az Országos Levéltárban. --- Jelzete: DL 18340.

 

136.
Róma, 1493. február 11. --- VI. Sándor pápa a tihanyi apátságot Rozvágyi Simon csanádi főesperesnek adományozza.
Archiv. Lateran. Vatican. Alexandri VI. 1492. anno I. lib. II. Vac. XR. 16. fol. 196. Supplicat. Alexandr. VI. Vol. 1197. fol. 53. 6.

 

137.
Tihany, 1495. február 2. --- Rozvágyi Simon tihanyi commendator és konventje jóváhagyják az arácsi birtokukon végrendeletileg Talád-monostornak hagyott három hold szőlő eladását a szokásos hegyvámok kikötése mellett.
Hártyájáról a pecsét hiányzik, csak barna (egykor piros ?), kék, zöld selyemfűzője van meg.

 

138.
Buda, 1503. február 21. --- II. Ulászló király a Simon commendator halálával megüresedett tihanyi apátságot Szegedi Tamásnak adja commendába kárpótlásul azért, hogy a moldvai püspökségről a moldvai vajda jegyzőjének javára lemondott; az apátság átadásával Bakóc Tamás esztergomi bíboros-érseket bízza meg.
Tamás veszprémi püspöki helyettesnek 1506. szeptember 1-jén közjegyző előtt kelt átiratából a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 37.

 

139.
1506. eleje körül. --- Tamás püspök, tihanyi commendator ügyvédje bevádolja Nágócsi Gáspár és Budai János veszprémi kanonokok, mint pápai bírák előtt Máté pannonhalmi főapátot, hogy Tamás püspököt világi karhatalommal szorongatta, fegyveres védekezésre, aztán bolyongásra kényszerítette, majd a szentmártoni várba vitette, végül a tihanyi konvent előtt királyi parancsot mutatva becsmérelte.
Egyszerű másolata papíron a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 72 M.

 

140.
Róma, 1506. június 13. --- II. Gyula pápa Máté pannonhalmi apát kérésére megbízza az esztergomi érseket, a milkói püspököt és az esztergomi prépostot, hogy vizsgálják meg újra Tamás moldvai püspök, tihanyi commendator vádjait, nevezetesen hogy Tihanyban Máté kincset akart ásni és más túlkapásokat követett el s fölebbezés kizárásával mondjanak ítéletet és hajtsák végre.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 35 B2.

 

141.
Róma, 1506. július 10. --- II. Gyula pápa a Simon commendator halálával megüresedett tihanyi apátságot commendaképpen Tamás nándorfehérvári püspöknek adja s adományának végrehajtásával megbízza a csanádi és győri püspököt a veszrémi püspök helyettesével együtt.
Tamás veszprémi püspöki helyettesnek 1506. szeptember 1-jén közjegyző előtt kelt átiratából a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 37.

 

142.
Tihany, 1506. szeptember 1. --- Tamás veszprémi püspökhelyettes II. Gyula pápa és Ulászló király commendáló levele alapján, a melyeket átír, Tamás nándorfehérvári püspököt beiktatja a tihanyi apátság birtokába s az ellenszegülőkre egyházi büntetéseket szab; végül mindezt közjegyzőileg hitelesítteti.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. I. nr. 37.

 

143.
Buda, 1507. február 11. --- II. Ulászló király Máté pannonhalmi főapátnak egy esetre megadja a tihanyi apátság betöltésének jogát, ha a súlyosan beteg tihanyi commendator meghalna és ha ő maga előbb oda nem adná másnak az apátságot.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 10 F.

 

144.
Veszprém, 1507. február 27. --- Péterkereszturi Miklós közjegyző előtt, Nágócsi Gáspár veszrémi vicariushelyettes házában a koppánmonostori és béli apát Máté pannonbalmi apát neveben és Füzitői Antal deák, tihanyi várnagy, Tamás püspök és tihanyi commendátor apát nevében békés egyességre lépnek, a mely szerint Tamás commendator kész életében minden változtatást kerülni, halála esetére pedig biztosítja a tihanyi várat és monostort a pannonhalmi apátnak.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 24 H.

 

145.
1508. április 8. --- (Turzó) Gergely zalavári és Miklós báttai apát visitatori tapasztalatai Tihany monostorában.
Kiadása: PRT III. 619. oldal (Oklt. 162. sz.).

 

146.
Buda, 1516. január 24. --- II. Ulászló király a pécsváradi, szekszárdi, báttai és tihanyi apátság betöltésére való jogot, a melyet korábban rosszul tájékoztatva Perényi Imre nádornak és örököseinek adott, a szent korona jogának megóvása és az apátságokra háruló rossz következmények miatt, továbbá az istentisztelet fönntartása, gyarapítása, valamint a Rend reformálása érdekében visszavonja; megerősíti a szabad apátválasztás, büntetés, letétel, megfosztás jogát a megválasztott apát bemutatásának kötelességével; nem akarja, hogy az apátságokat bárki commendában vagy rendi habitus nélkül bírhassa, hanem inkább beleegyezik, hogy a kánonilag megválasztott apát mindjárt megerősítettnek tekintessék.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 26 T.

 

147.
Róma, 1520. október 7. --- X. Leó pápa értesíti a győri püspököt, hogy Máté pannonhalmi apátnak és konventjének, valamint Tandalló János pannonhalmi szerzetesnek előterjesztése szerint az elaggott János, calipoli-i püspök közjegyző előtt szerződésileg lemondott Szent Ányos monostorának conmmendájáról évi száz forint fejében; minthogy azonban e szerződés simoniacus módon jött létre és Tandalló János, valamint Máté apát, György perjel és a pannonhalmi konvent, bár az apostoli penitenciariusoktól fölmentést nyertek az egyházi büntetések alól, de addig is misézve és istentiszteletet gyakorolva szabálytalanságba estek: a pápa megbízza a győri püspököt, hogy János püspököt megidézve tartson vizsgálatot és ha az előzményeket igazaknak találja, nyilvánítsa simoniacusnak a szerződést és Máté apátnak, György perjelnek, Tandalló Jánosnak és a konventnek a szerződésre letett esküjét mondja ki érvénytelennek.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Capsa 39 M.

 

148.
1522. szeptember 16. --- A fehérvári ispotályos keresztesek konventje Tandalló János tihanyi apát kérésére átírja III. András királynak egy füredi udvarnok-föld adományozásáról szóló patens levelét.
Eredetije a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzete: Tihany, Fasc. XI. nr. 2.

 

149.
1527. február 11. Tihany --- Tandalló János tihanyi apát és konventje az előző évi hadi adó folytán kénytelenségből eladták Esegvári Ferenc nemesnek arácsfővényi szőlőjüket 28 forintért és a szokásos évi adózás fönntartásával.
A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának törzsanyagában.

 

150.
1527. október 21. Budán, a főapát székházában. --- Tamás egri püspök megbízásából és a felek megegyezése folytán János csanádi püspök, Máté pannonhalmi főapát s más választott bírák kötelezik Csórom Andrást a tihanyi apátság és időközi jövedelmei felének visszaadására, amelyet Ferdinánd király parancsára elfoglalt, Tandalló János tihanyi apátot pedig 400 forint fizetésére azon károkért, amelyeket Csórom Andrásnak okozott.
Egyszerű másolat a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzése: Tihany. Fasc. I., nr, 38.

 

151.
1528. január 25. Buda --- I. Ferdinánd király megerősíti II. Ulászlónak II. Lajostól átírt oklevelét, amely a tihanyi apátságnak Apátiban lakó úrbéreseit, népei és jobbágyait kivette mindennemű királyi adózás alól.
A Liber Regius ezen regestájának hiteles másolata megvan a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihany. Fasc. I., nr. 39.

 

152. a)
1531. szeptember 21. Tihany --- Benedek tihanyi és ábrámi apát missilis levele Nádasdi Tamáshoz, ennek Zalavárról elveszett marhái dolgában; ígéri, hogy kerestetni fogja és a halálfia az az embere, kinél megtalálják őket.
Eredetije papíron az Országos Levéltár: Nádasdy-missilisek.

 

152. b)
1531. október 14. Tihany --- Benedek tihanyi és ábrámi apát missilis levele Nádasdi Tamáshoz a Zalavárról elveszett marhák ügyében; jelenti, hogy csupán egy tehenet találtak a borjával, amelyeket egy kémül kintjáró embere behajtott, de emiatt az apát fölakasztatta őt; a többiek árát is kész megtéríteni.
Eredeti papíron.

 

152. c)
1531. --- Kivonat Zala vármegye adólajstromából.
Orsz. Levéltár.

 

153.
1534. november 10. Tihanyvár alatt --- Bakics Pál hadvezére elismeri, hogy mikor a tihanyi várnagyok 200 forintért átadták Tihanyvárt, ezen összeget teljesen Csórom András fizette le s becsületszavára ígéri, hogy ha ura, Bakics Pál, megkapja a várat vagy felét, akkor húsz nap alatt kifizeti a fenti összeget vagy felét.
Pecsétes eredetije papíron a budai Orsz. Levéltárban. --- Jelzése: N. R. A. Fasc. 1604., nr. 36.

 

154.
1534. --- Kivonat Zala vármegye adólajstromából.
Orsz. Levéltár.

 

155.
1536. --- Kivonat Somogy vármegye adólajstromából.
Orsz. Levéltár.

 

156.
1539. december 1. Bécs --- Ferdinánd király Csórom András zalai ispánra bízza a tihanyi apátság kormányzását, az apátság javadalmát pedig Csórom kiskorú fiának, Jánosnak adományozza.
Magyar Orsz. Levéltár. Collationes Ecclesiast. I. 16. l.

 

157.
1542--1636. --- Tósok portáinak száma Veszprém vármegye adólajstromaiban.
Orsz. Levéltár.

 

158.
1548. --- Kivonat Zala vármegye adólajstromából.
Orsz. Levéltár.

 

159.
1554. július 11--1560. április 24. --- Takaró Mihály tihanyi várkapitány és provisor számadása a veszprémi káptalantól bérelt tizenöt birtok jövedelmeiről.

 

160.
1554. július 18. Pozsony --- A magyar kamara tihanyi kapitánnyá kinevezett Takaró Mihályra bízza a Tihanyhoz tartozó tizedeket és egyéb jövedelmek beszedését s kéri a veszprémi káptalant, hogy népeit erre pátens levéllel figyelmeztesse.
Országos Levéltár. Liber Commissionum X. 58.

 

161.
1556--1557. --- Kivonat Zala 1556. és Somogy 1557. évi adólajstromából, a Tihany-várhoz tartozó birtokokról.
A pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 32., nr. 3.

 

162.
1558. --- Bornemissza Ferenc biztosnak jelentése a pozsonyi magyar kamarához Takaró Mihály kapitány tihanyvári építkezéseiről, őrségéről, hadifölszereléséről. --- A tihanyi őrség névjegyzéke.
Orsz. Levéltár.

 

163.
1558. október 5. Bécs --- I. Ferdinánd király kinevezi tihanyi apáttá Körmendi Gáspár domonkosrendi szerzetest, mint szigetvári katonai lelkészt.
Bud. Orsz. Ltár. Collat. Ecclesiasticae 56-57. l.

 

164.
1561. július 17. Bécs --- I. Ferdinánd király utasítja a pozsonyi magyar kamarát, hogy Takaró Mihály volt tihanyi kapitánytól hajtsa be a hiányzó jövedelmeket s a jövőben idején értesítve a tiszti változásokról, a kapitányságot leltár mellett adja át.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. VIII. 151.

 

165.
1562. július 25. Bécs --- Miksa cseh király Sümegvár fölépítésére a veszprémi püspöknek utalja ki azon 200 forintot, amelyet a pozsonyi kamara szerződés szerint a veszprémi káptalannak Tihanyvárhoz csatolt birtokaiért bérletül fizet.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. IX. 84.

 

166.
1563. április 28. Bécs --- Miksa elrendeli Tihany bőséges jövedelmeinek és hovafordításuknak megvizsgálását, egyszersmind véleményt kíván a pozsonyi kamarától a jövő tennivalókra nézve.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. X. 51.

 

167.
1563. május 14. Bécs --- Miksa utasítja a pozsonyi kamarát, hogy fizesse ki a veszprémi káptalannak az évi 200 forintnyi bérletösszeg ötévi hátralékait.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. X. 40.

 

168.
1564. július 17. Bécs --- A veszprémi káptalan panaszára I. Ferdinánd utasítja a kamarát, hogy vizsgálja meg, benn van-e Nagy-Berény a tihanyi kapitányoknak átadott leltárban, vagy pedig Takaró Mihály foglalta Tihanyhoz.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. Eredetiben a föntebbi keltezés alatt.

 

169.
1564. július 21. --- Az udvari kamara utasítja Gyulafi (Gywlaffy) László tihanyi várkapitányt a pozsonyi kamara által, hogy a veszprémi káptalannak fizesse ki a négy év óta hátralékos bérösszeget.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. X.IV. 100.

 

170.
1567. december 12. Bécs --- Miksa kérdi a pozsonyi kamarát, hogy Tihanyvár bőséges jövedelmeit nem lehetne-e Veszprémhez csatolni.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. Eredetiben a föntebbi keltezés alatt.

 

171.
1568. március --- Kivonat a ŤWesprimium et Tihan cum earum arcium rerum bellicarum ac cictualium, proventuumque desciptione. Mense Martio. Anno 1568.ť c. jegyzékből.
Eredetije a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: U. et C. Fasc. 61., nr. 31.

 

172.
1568. augusztus 17. Bécs --- Miksa tudatja a pozsonyi kamarával, hogy Tihany várát ki akarja venni Gyulafi kapitány kezéből s aztán vagy lerontja, vagy külön provisorra bízza birtokainak kezelését.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolut. Eredetiben a keltezés alatt.

 

173.
1568. november 3. Bécs --- Miksa király kérdi a pozsonyi kamarát, hogy ha két várat Veszprém, Palota és Tihany közül lerontanak s jövedelmeiket a harmadikra fordítják, vajon egy, vagy három provisor kezelésére bízzák-e e jövedelmeket, avagy kapitányoknak adják bérbe; egyszersmind --- miután Gyulafitól már nem kell tartani, mert kész átadni a várat --- a kamara mentől előbb küldje ki biztosát Tihanyvár átvételére.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones XV. 188.

 

174.
1568. december 11. Linz --- Miksa királynak tetszik a pozsonyi kamara javaslata, hogy tudniillik Veszprém, Palota és Tihany várak jövedelmeit az illető kapitányoknak adják bérbe; meghagyja tehát a kamarának, hogy mentől előbb indítson pontos vizsgálatot ama várak jövedelmeit illetőleg s fontolja meg, mennyiért adják bérbe a kapitányoknak; Tihany átvételének ügyét a haditanácsosoknak adta át.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

175.
1569. június 6. Bécs --- Miksa király véleményt kíván a pozsonyi kamarától arra nézve, hogy a veszprémi káptalan állítólag már az ő koronázása óta nem kapta meg Tihanyvárhoz csatolt javainak árendáját s most rendelkezést kért az iránt, hogy ezentúl amaz árendát, a 200 forintot, honnan fogja megkapni.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

176.
1569. november 19. Bécs --- Miksa király utasítja a magyar pozsonyi kamarát, hogy egyezkedjék a kapitányokkal az iránt, mennyit keljen Palota, Veszprém és Tihany jövedelméből katonáiknak fizetni; a fölösleget tüzérségre stb. kell fordítani, a hiányokról pedig úgy gondoskodni, ahogyan eddig Majthényi László tihanyi kapitánnyal megállapodtak.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. XVI. 292.

 

177.
1570. június 15. --- A pozsonyi kamara helyesli a fölség azon szándékát, hogy Gyulafi László javait nem idegeníti el két testvérétől; számot ad e javak jövedelmeiről s ajánlja, hogy a fölség e birtokrészt a magyar kancelláriánál kiállítandó adománylevéllel adja a Gyulafi-testvéreknek.
Orsz. Levéltár. Expedit. Cameral. De dato.

 

178.
1571. augusztus 19. Bécs --- Miksa király értesíti a pozsonyi kamarát, hogy Tihanyvárt Majlát Gábornak adta s fölhívja, hogy küldje ki biztosát Salm Eck gróf biztosával a vár- és birtokainak átadására.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. XVIII. 130.

 

179.
1572. október 2. Pozsony --- Miksa király utasítja a tihanyi kapitányt, hogy a zalai alispán megkeresésére rendeljen melléje katonai kíséretet, mert a töröktől veszélyeztetve, nem tudja behajtani az adót.
Orsz. Levéltár. Expeditiones Camerales de dato.

 

180.
1572. november 13. Bécs --- Miksa király februári levelére hivatkozva sürgeti azt a további jövedelemnyomozást, amelyet Palota, Veszprém, Tihany, Vázsony és Csesznek várak jövedelméről kívánt, de a kamara mindeddig nem teljesített.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. XIX. 157.

 

181.
1572. --- Tihanyvár birtokainak és tartozékainak úrbéri összeírása.
Szép írású eredetije a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: U. et C. Fasc. 60., nr. 52.

 

182.
1572. --- Az előző úrbéri összeírásnak összegző kivonatából.
Országos Levéltár: Urbaria et Conscriptiones. Fasc. 36., nr. 55.

 

183.
1572. --- Az úrbéri összeírás összegzése.
Eredetije a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: U(rbaria) et C(onscriptiones) Fasc. 60. nr. 51. és Fasc. 69. nr. 15. (Ez utóbbi fogalmazvány.)

 

184.
1573. március 1. Bécs --- Miksa király véleményt kér a kamarától Majlát (Maylath) Gábor ügyében, aki azért esedezik, hogy őfelsége biztosaival kerestesse ki és adassa vissza a Tihanytól elidegenített javakat s azon lelki (egyházi) javakat is, amelyeket ő neki adott.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. XX. 49.

 

185.
1575. május 25. Bécs --- Az udvari kamara kéri a pozsonyi magyar kamarát, hogy a saját postája útján haladéktalanul küldje meg a Pápa, Palota, Csesznek, Vázsony, Tihany és Fonyód várak őrségeinek számlájára az utolsó zsoldfizetés óta subsidiumból kifizetett összegek jegyzékét a nyugtákkal együtt, mert már ki kell fizetni zsoldjukat.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

186.
1576. március 4. Bécs. --- A király beleegyezik, hogy Borsida Menyhértnek a magyar határ védelmében tanúsított és a jövőben remélhető szolgálataiért adják át Tihany várát minden tartozékával számadás nélkül egy évre, de egyszersmind további költség nélkül.
A bécsi közös pénzügyminiszteri levéltár. 14,368. csomó.

 

187.
1577. december 6. Bécs --- Rudolf király levele a pozsonyi kamarához, amely szerint Songor János tihanyi várkapitány folyamodott, hogy némely falvakat, sőt Somogy vármegye adóját is őfelsége rendelje Tihany építésére; meghagyja tehát, hogy a kamara sietve küldje ki emberét, aki nézze meg, mennyire haladt Songor a vár javításában, míg a vár jövedelmei s mi van azon falvakkal, amelyekről ír; aztán mondjon a kamara sürgős véleményt a kérvényről.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

188.
1578. január 10. Pozsony --- A magyar kamara jelenti Rudolf királynak, hogy parancsára kiküldte Tihanyba Mattasics Ferencet az építkezések megvizsgálására és a jövedelmek összeírása végett; ezen összeírás összegző kivonatát megküldi a felségnek, ajánlja Tihany további érősítését a tapolcai szék falvainak ingyenmunkájával és Somogy vármegye csekély adójának átengedésével; egyszersmind leírja a fizetetlen, ruházatlan katonák szomorú állapotát.
Eredetije a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: U. et C. Fasc. 69., nr. 15.

 

189.
1578. július 16. Bécs --- Ernő főherceg utasítja a pozsonyi kamarát, hogy vegye bérbe 150 forintért a körmendi apácáknak Tihany közelében levő azon javait, amelyeket Gyulafi László tihanyi kapitány ugyanannyiért bérben bírt s amelyeknek jövedelméből könnyen lehetne gondoskodni a tihanyi őrség eltartásáról.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

190.
1578. július 21. Bécs --- Ernő főherceg 55 forint 80 dénárt utalványoz a pozsonyi kamaránál Songor János várkapitánynak tihanyi építkezéseire.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

191.
1579. december 15. Prága --- Rudolf király Flecha Máté udvari káplánnak adományozza a tihanyi apátság címét.
Országos Levéltár: Collationes Ecclesiasticae. 108.

 

192.
1580. június 30. Bécs --- Ernő főherceg utasítja a pozsonyi kamarát, hogy a Zongor János helyébe tihanyi kapitánnyá kinevezett Mesteri János részér küldje meg a tihanyi úrbarium átiratát.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. XXV/II. 86. l.

 

193.
1582. július 19. Bécs --- Ernő főherceg utasítja a pozsonyi kamarát, hogy Mesteri János tihanyi kapitány részér a nála levő nyugta ellenében megjavított két évi fizetése címén az elmúlt február végéig terjedőleg fizessen ki 300 forintot és építés címén 229 forintot, 5 garast és 20 fillért.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. XXVII. 131.

 

194.
1584. június 5. Bécs --- Ernő főherceg tájékoztatást kér a pozsonyi kamarától arra nézve, hogy mekkora a Tihanyhoz tartozó jobbágyok száma, mert a tihanyi építkezésekhez szükséges köveket, meszet, homokot és fát részben vagy egészben ezek szállítanák.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

195.
1589. április 26. Bécs --- Ernő főherceg véleményt kíván a pozsonyi kamarától Piski István tihanyi kapitány védőiratára nézve, amelyben ez tisztázni igyekszik magát Perneszi János somogyvármegyei adószedő panasza alól a Bolondvárnál megölt helyettes végrehajtótól elragadott és Tihanyvárban maradt lovak, fegyverek, adólajstromok és pénzek, meg hat falunak adója dolgában.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

196.
1589. június 19. Bécs --- Ernő főherceg utasítja a pozsonyi kamarát, hogy adja ki a szállítás szükséges költségét Jurasics (Juraschith) Alajos naszádos kapitánynak (praefecto navalis), aki a veszprémi és tihanyi őrség számára a bécsi hajóparkból (e navali istic) két naszádhajót (nassadas) szállít Győrig.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

197.
1589. október 6. Tihany --- A tihanyi őrség keserves panaszos levelet ír a győri főkapitánynak; megunták a sok mustrálást s a sok biztost, meg a zsoldvárást; pedig szívesen szolgálnának a császárnak, ha fizetne. Kérik, hívjon magához néhányat közülük, hadd mondják el siralmas állapotukat; 43-an volnának, de már kifáradtak a vár körüli sok őrizetben. Protestálnak tehát előre, ha a várat valami baj érné s a nem-fizetés miatt kénytelenek majd a várat elhagyni, máskülönben az éhség veszi meg őket feleségestől, gyermekestől. A 43 ember közül egy káplár kilenc emberrel már elment szerencsepróbálni; Hathalmi jelenlétében is távozott el pünkösdkor 10-12 ember s csak úgy jön vissza, ha pénz jön.
E magyar levél eredetije Bécsben van a cs. és kir. közös hadügyminisztérium levéltárában a keltezés alatt.

 

198.
1590. március 21. Bécs --- Mátyás főherceg sürgős tájékoztatást kér a pozsonyi kamarától Tósokot illetőleg, mert azt a jelentékeny falut, amelynek elvesztése végzetes lenne Tihany várára, az ügyigazgató mulasztás folytán az utolsó nyolcados törvényszék Ajkai Gergely nemes felperesnek ítélte oda. Mellélkeve: Dombai Benedek február 29-iki tihanyi levele Sammaria Ferdinánd veszprémi kapitányhoz. Tósok bírói lefoglalásáról; Sammaria március 8-iki levele Gregoróczi Vince győri alkapitányhoz a tósoki per elvesztésének okáról és Tósok jelentőségéről; e két levél tartalma németül; Smmaria levele március 10-én Veszprémből és Gregoróczié március 12-én Győrből németül Mátyás főherceghez arról, hogy Tósok csupán mulasztás folytán, formai okból veszett el és megmenthető.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

199.
1590. április 25. Marczaltő --- Marczaltői György veszprémmegyei alispán tájékoztatja a pozsonyi kamarát a tósoki per előhaladottságáról, amelynek eredményén már csak perújítással lehet változtatni.
Egyszerű másolata a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: N. R. A. Fasc. 536., nr. 40.

 

200.
1593. szeptember 13. -- november 6. --- Hardeck Ferdinánd gróf, győri főkapitány írja a főhercegnek: e hó 15-én tudatták velem a tihanyi veszedelmet, hogy a mieink üresen hagyták a várat, sőt egy trabant Veszprémbe futott megjelenteni ezt a törököknek; erre én Feket Matyit (Mathit) és Szilvia (Sillwa) Pált 100 trabanttal oda küldöttem és ezek, mielőtt a török odaért volna, ismét elfoglalták a várat.
A bécsi Haus-, Hof- u. Staats-Archiv. Hungarica. 1593. 3. rész. 101.

 

201.
1594. december 23. Bécs --- Mátyás főherceg mindazon kapitányokat, alkapitányokat és más magyar katonákat, akik Győr, Szentmárton és Tata várak elhamarkodott föladásánál jelen voltak, beleegyeztek s akik Pápa, Vázsony, Devecser és Tihany végházakat védetlenül hagyták, fölhívja, hogy ezen ügynek a katonai jog szerint való elbírálására a legközelebbi január 12-én Bécsben jelenjenek meg a város falánál kijelölt helyen.
Országos Levéltár: Acta Publica (Történelmi emlékek, Belügy.) Fasc. 27., nr. 39.

 

202.
1599. --- Kivonat Somogy vármegye házainak 1599. évi összeírásából.
Országos Levéltár.

 

203.
1609. április 29. --- Tihanyvár javainak és tartozékainak úrbéri összeírása.

 

204.
1609. szeptember 6. Bécs --- Mátyás király a tihanyi apátságot tisztelendő Hernovics (Herouitius) Mátyás választott csanádi püspöknek adományozta s meghagyja a pozsonyi magyar kamarának, hogy megbízott ember által a püspököt elő kérésére iktassa be apátsága birtokába.
Orsz. Levéltár. Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

205.
1609. október 6. Bécs --- Mátyás király véleményt kér a pozsonyi magyar kamarától Battyányi (Batthiany) Ferenc azon kérelmét illetőleg, hogy a felség adja neki zálogképen Tihany várát a Fejérvárhoz, majd Palotához csatolt Balaton-Kajárral és néhány Szigatvárhoz tartozó birtokkal, mert 17415 tallért költött a saját pénzéből Sümeg őrségének eltartására.
Bécsi cs. és kir. közös pénzügyminiszt. Levéltár.

 

206.
1610. április 16. Bécs --- Mátyás király Herovics tihanyi apát azon panaszára, hogy Vince Pál tihanyi kapitány nem engedi elfoglalnia apátsága javait, ez utóbbit szigorúan utasítja, hogy azonnal adja át az apátúrnak ama javakat s a múlt évi jövedelmekről egyezzék meg vele szép szerével és elégítse ki.
Egykorú egyszerű másolata a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 1.

 

207.
1611. augusztus 18. --- A vasvári káptalan levele, amely szerint előtte a Körmenden lakó veszprémvölgyi ciszterci apácák előadták, hogy Herovics tihanyi apátúr missilis levelével el akarta őket tiltani Szár-Berény (Sar Byrin) tizedeinek szedésétől, azon a címen hogy e tizedelés a tihanyi apátságot illeti, ámde ama birtokot tizedével együtt emberemlékezet óta ők bírják és Zsigmond király privilegiális levele szerint tőle kapták.
Orsz. Levéltár. Acta Societatis Jesu collegii Jaurinensis. Fasc. 23., nr. 20.

 

208.
1612. február 24. --- Zala vármegye szentgróti törvényszéke bizonyítja, hogy Bucsányi Márton somogymegyei szolgabíró és Fekete Lázár somogymegyei esküdt Lengyel János kérésére február 14-én a török miatt Keszthelynél tanúkihallgatást tartottak, amely szerint a két Kapoly, a két Endréd, Lullya és Szamárd a Lengyel-családot illetik.
Átirata a zala-szentgróti törvényszék 1626 június 8-iki levelében. Oklt. 244. sz.

 

209.
1612. május 31. Pozsony --- II. Mátyás király levele, amely szerint előtte Oroszvárott Tóti Lengyel János óvást emelt Herovics tihanyi apát ellen a két Kapoly és két Endréd elfoglalása miatt.
Átírva az 1626. június 8-iki levélben. Oklt. 244. sz.

 

210.
1612. június 25. Pozsony --- Herovics Mátyás választott püspök, tihanyi apát Füreden Vörös András egész jobbágytelkét és szőlőjét, míg az ő családja ki nem hal, fölmenti minden adózás és szolgálat terhe alól, csupán a köteles tiszteletet és engedelmességet, tiszteletdíjul egy nyersbőrt, úti kíséretet és hadi szolgálatok kíván tőle és ivadékaitól; mert Vörös András hűséges szolgálatot tanúsított és az apátság birtokainak visszaszerzésére nagy szorultságában 50 forintot adott.
Eredetije bőrhártyán a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 11., nr. 4.

 

211.
1612. december 19. Pozsony --- Turzó György gróf, nádor, Herovics Mátyás püspök és tihanyi apát panasza folytán fölhívja Veszprém vármegye közönségét, hogy küldjön ki bizottságot annak megvizsgálására, vajon Tósok birtok, amelyet egy telek nemeseinek megszakadása után Vincze Pál tihanyi várkapitány kérésére ennek adományozott, régtől fogva mindig a tihanyi egyházhoz és véghelyhez tartozott-e, vagy sem.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzete: Tihany. Fasc. 19., nr. 2.

 

212.
1613. február 5. --- Tanúkihallgatás Tósok ügyében az apátság javára.
Veszprémvármegye átirata 1613 május 30-án s ezzel együtt ismét 1614 május 23-án. Oklt. 223. sz.

 

213.
1613. április 12. Pozsony --- Turzó nádor utasítja Zala vármegyét, hogy a Tihanyhoz foglalt két Kapolyt és Endrédet adja vissza jogos birtokosának.
Átírva 1626 június 8. Oklt. 244. sz.

 

214.
1613. április 22. --- Lengyel Boldizsár győri lovaskapitány a győri katonai törvényszéket eltiltja a két Kapolynak és Endrédnek Herovics tihanyi apát részér kért megótalmazásától.
Átírva 1626 június 8. Oklt. 244. sz.

 

215.
1613. május 30. --- Zala vármegye egerszegi törvényszéke a két Kapolyt, két Endrédet és Lullyát visszaítéli Lengyel Jánosnak.
Átírva 1626 június 8. Oklt. 244. sz.

 

216.
1613. június 15. Rajecz-fürdő --- Turzó György gróf, nádor, fölhívja Veszprém vármegyét, hogy, mivel Tósok a vármegye megejtett vizsgálata szerint emberemlékezet óta a tihanyi váré és monostoré, egyházi birtokot pedig a nádor nem adományozhat, sőt az egyházakat védeni tartozik, az adományozás különben is hamis alapon történt: ennélfogva a megye haladéktalanul vegye vissza Vincze Pál örököseitől Tósokot és adja át a tihanyi apátságnak. --- Hátjegyzetek szerint a megye többször elhalasztja a nádori rendelet végrehajtását egészen a nádor végleges ítéletéig.
Eredetije a pannonh. r. ltárban, papíron. --- Jelzete: Tihan. Fasc. 19., nr. 3.

 

217.
1613. június 17. Pozsony --- Forgács országbíró Zala vármegye törvényszékét új ítéletre utasítja a két Kápoly stb. dolgában.
Átírva 1626. június 8. Oklt. 244. sz.

 

218.
1613. szeptember 20. Eöch --- Veszprémmegye tanúkihallgatás Tósok ügyében Vincze Mihály javára.
Átírva 1614. március 18. Oklt. 222. sz.

 

219.
1613. október 14. --- Zalavármegyei tanúkihallgatás a Tihanyhoz bírt zalamegyei falvak dolgában a tihanyi apátúr kérésére.
Átírva 1617. október 29. Oklt. 235. sz.

 

220.
1614. február 13. Bittsevár --- Turzó nádor Tósok visszaadását illető rendeletét fölfüggeszti, Veszprém vármegyét az ügy megvizsgálására utasítja s tőle egyhangú véleményt kér.
Átírva 1614 május 23. Oklt. 223. sz.

 

221.
1614. február 20. Bittsevár --- Turzó nádor Herovics apát kérésére nem ad ugyan új rendeletet Tósok visszaadására, de megsürgeti a megye ítéletét.
Átírva 1614. május 23-án. Oklt. 223. sz.

 

222.
1614. március 18. Pápa --- Veszprém vármegye törvényszéke Herovics Mátyás tihanyi apát megbízottjának kérésére hiteles másolatban kiad két oklevelet, amelyekben Vincze Pál fiát Mihályt Tósok jogos birtokosának vallják.
Eredetije papírfüzet alakjában a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 19., nr. 4.

 

223.
1614. május 23. Pápa --- Veszprém vármegye törvényszéke átírja a nádor két rendeletét s a Tósok ügyében kiküldött megyei bizottságoknak tanúkihallgatásról szóló két jegyzőkönyvét; ezen iratok és a felek ügyvédeinek érvelése alapján Tósokot visszaítéli a tihanyi apátságnak s az ítéletet a periratokkal együtt felülbírálás és döntés végett megküldi a nádornak.
Másolata hiteles alakban a pannonh. r. Ltárban. --- Jelzete: Tihan. Fasc. 19., nr. 5.

 

224.
1614. május 31. --- A pozsonyi kamara számvevősége Herovics apát kérésére a régi urbariumokból és összeírásokból összeállítja a tihanyi apátsághoz számított falvak névjegyzékét. V. ö Oklt. 232., 233. sz.
Eredetije a budai Orsz. Ltár. kincst. oszt.-ban. --- Jelzése: Actor. Eccl. Camer. Fasc. 68., nr. 6.

 

225.
1614. június 27. --- Zala vármegye egerszegi törvényszéke átírja Forgács országbíró 1613. évi rendeletét, amellyel szemben Lengyel János ügyvédje óvást emel az egerszegi törvényszék illetékessége ellen a somogyi Kapolyok és Endrédek perében.
Átírva 1626. június 8. Oklt. 244. sz.

 

226.
1614. december 16. Bécs --- Mátyás király bizottságot nevez ki a Herovics apát és Keglevics veszprémi kapitány közt némely Veszprém várhoz foglalt birtokok miatt kitört viszály elintézésére.
Országos Levéltár: Conceptus Expeditionum. 545.

 

227.
1615. október 25. Tihany --- Herovics Mátyás tihanyi apát Csók Bálintot és örököseit a földesúri adózás kikötése mellett megerősíti azon két holdnyi füredi szőlő birtokában, amelyet Vincze Pál tihanyi kapitánytól kapott.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. fasc. 11., nr. 5.

 

228.
1616. április 24. Pozsony --- Mátyás király Herovics fejérvári prépost és tihanyi apát ügyében tanúkihallgatásokat rendel el Zala, Somogy, Veszprém és Vas vármegyékben, s fölhívja a győri káptalant hiteles emberének kiküldésére.
Átírva 1616 június 25-én. L. a következő oklevelet: Oklt. 229. sz.

 

229.
1616. június 25. --- A győri káptalannak Mátyás királyoz intézett jelentése a parancsára végzett zalamegyei tanúkihallgatásról Tihany zalai birtokait illetőleg.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. fasc. 2., nr. 3.

 

230.
1616. július 13. Bécs --- Miksa főherceg utasítja a pozsonyi kamarát, hogy Herovics Mátyás kérelmére, ki fejérvári prépostságának és tihanyi apátságának a háborús időkben elidegenített javait visszaszerezni törekszik, adja ki mindazon okiratokat, amelyek levéltárában megvannak, amennyire ez a fölség kára és lelkiismeretének sérelme nélkül lehetséges.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

231.
1616. szeptember 21. Bécs --- Az udvari kamara Miksa főherceg nevében tájékoztatást kér a pozsonyi kamarától a Herovics tihanyi apátnak kiadott 1534. évi birtokjegyzékről.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

232.
1616. november 28. Pozsony --- Hermann, a magyar kamara főszámvevője fölvilágosítást ad az 1534. évi birtokjegyzékről s ezért a felelősséget Herovics apátra hárítja. V. ö. Oklt. 224. sz.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. A köv. okirathoz csatolva.

 

233.
1616. december 7. Bécs --- Az udvari kamara további tájékoztatást kíván a pozsonyi kamarától arra nézve, hogy az 1534. évi urbárium kivonatában fölsorolt zalamegyei birtokok miképpen kerültek Tihanytól, vagy a fejérvári prépostságtól cserébe Veszprém várához; vajon a fiscus bírhat-e, foglalhat-e egyházi birtokokat; nem kellene-e Herovics püspöknek barátságos egyességgel valamit átengedni. --- A hátlapon Herovics jegyzete, amely szerint tárgyalt Keglevics veszprémi kapitánnyal, Kilitit fejérvári prépostságoz számítja és Kis-Szőlős, Füred, Arács tizedeit akarata ellenére illetéktelenül a veszprémi kapitány szedi. A többi (zalamegyei) birtokot illetőleg ragaszkodik a pozsonyi kamarától átírt 1534- évi urbáriumhoz.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

234.
1617. február 28. --- Zala vármegye szentgróti törvényszéke elismeri, hogy Herovics letette nála Mátyás király perújító rendeletét, a másik fél, Lengyel János pedig bírói letétben hagyta a neki megítélt birtokrészt.
Átírva 1626. június 8-án. Oklt. 244. sz.

 

235.
1617. október 29. --- A pozsonyi káptalan Herovics tihanyi apát kérésére átírja az 1613 október 14-iki zalai tanúvallatást.
Eredetije papíron a pannonhalmi rendi levéltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 2.

 

236.
1617. november 16. Pozsony --- Pázmány Péter véleménye a veszprémi várhoz foglalt s állítóla a fejérvári prépostsághoz és tihanyi apátsághoz tartozott birtokok dolgában.
Eredetije a bécsi közös pénzügyminisztérium levéltárában.

 

237.
1618. október 1. Oroszvár --- Lengyel János testvérei egyenlő jogot tartanak a bátyjuk perelte birtokokra és óvást emelnek a királyi személye jelenlét előtt az ellent, hogy János tesvérük a szokatlan módon való perújításba beleegezett.
Átírva 1626. június 8-án. Oktl. 244. sz.

 

238.
1618. október 1. Oroszvár --- II. Mátyás király az egerszegi törvényszék ítéletét Lengyel János panaszára megsemmisíti s a tihanyi apátot a szentgróti törvényszék elé utasítja.
Átírva 1626. június 8-án. Oktl. 244. sz.

 

239.
1622. június 30. Sopron --- A veszprémi püspök véleménye a tihanyi apát követelte birtokokra és tizedekre vonatkozólag.
Eredetije papíron a budai Országos Levéltár kincstári osztályában. --- Jelzése: Actorum Eccles. Cameraliu. Fasc. 63. , nr. 2.

 

240.
1623. szeptember 2. Pozsony --- Vegliai Horvát Gáspár a megürült tihanyi apátságra Ő fölségének Lósi Imre esztergomi érseki vikáriust ajánlja.
Országos Levéltár: Litterae Privatorum. 58.

 

241.
1623. szeptember 3. Ebersdorf --- II. Ferdinánd király a tihanyi apátságot Ramocsaházi Mihály szentgotthárdi apátnak adományozza.
Országos Levéltár: Collationes Ecclesiasticae. 287--288. l.

 

242.
1623. szeptember 4. Pozsony. --- Bálásfi Tamás választott pécsi püspök a tihanyi apátságra Ő felségének Lósi Imre érseki vikáriust ajánlja.
Országos Levéltár: Litterae Privatorum. 59.

 

243.
1624. május 15. Tósok --- Veszprém vármegye egyik főszolgabírájának és esküdtjének ítélte Tósok ügyében Uki János veszprémi alispán javára.
Eredetije a veszprémi káptalan levéltárában. --- Jelzése: Miscellanea 95.

 

244.
1626. június 8. --- Zala vármegye szentgróti törvényszéke öt levelet átír Ramocsaházi tihanyi apát részére a Lengyel Jánossal folyt per iratai közül.
Eredetije a veszpr. káptalan hitelesh. levéltárában. --- Jelzése: N. 220.

 

245.
1626. december 4. Bécs --- II. Ferdinánd király átírja Nagy Lajos királynak 1382. évi levelét, amellyel ez érvénytelenítette a korábbi birtokelidegenítéseket.
Eredetije a pannonh. rendi levéltárban. --- Jelzése: Tyhan. Fasc. 2., nr. 4.

 

246.
1627. május 11. --- Zala vármegye szentgróti törvényszéke Körtvélyesi István veszprémi, volt tihanyi kapitányt a Tihanyvár alatt levő három kert, a Külső-tó körül s a Diós-hegyen fekvő földek és az apátii rétek miatt folyó perben elmarasztalja.
A három oklevél eredetije papíron a pannoh. rendi levéltárban. --- Jelzésük: Tihan. Fasc. 2., nr. 5., 6., 7.

 

247.
1627. szeptember 17. Bécs --- II. Ferdinánd király Ergelics Ferenc veszprémi püspököt, mint a tihanyi apátság főispánját és megyés püspökét (dioecesanus.abbatiae Tyhanienses) fölhívja, hogy ezen apátság elfoglalt javait mindenkivel adassa vissza, tűzzön ki nekik határidőt s az apátot védje.
Országos Levéltár: Conceptus Expeditionum. 323.

 

248.
1627. --- II. Ferdinánd király tudatja a dunántúli érdekelt hatóságokkal, főispánokkal, főkapitányokkal, kamarai tanácsosokkal stb., hogy a tihanyi apátság javainak gondnokságát a váci püspök, Kissmennyei Sennyei István, az ő udvari kancellárja vállalta el s fölhívja őket e gondnok támogatására.
Országos Levéltár: Conceptus Expeditionum. 333.

 

249.
1629. március 27. --- Zala vármegye szentgróti törvényszéke a tihanyvári házat, pincét, a vár alatti kerteket, továbbá a földeket és réteket Körtvélyesi István veszprémvári, volt tihanyi kapitánnyal szemben visszaítéli a tihanyi apátnak.
Eredetije papíron a pannonh. rendi. levéltárban. --- Jelzete: Tihan. Fasc. 2., nr. 8.

 

250.
1629. november 5. Bécs --- II. Ferdinándnak Zala vármegye törvényszékhez intézett levele, amely szerint Ő fölsége kedvtelenül értesült arról, hogy Ramocsaházi tihanyi apát és elődei az apátság javait megrontották, bérletekkel és zálogkölcsönökkel elidegenítették; ez elidegenítéseket Ő fölsége kegyúri jogánál fogva megsemmisíti s fölhívja a törvényszéket, hogy ama hely megyés főpásztorával egyetértve, az apátság javait bíró uzsorásokat idézze színe elé, ama javakat vegye el tőlük s csatolja az apátság birtoktestéhez, az uzsorások pedig keressék pénzüket azoknál, akiknek adták.
Országos Levéltár: Conceptus Expeditionum. 360.

 

251.
1632. május 6. --- A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Ramocsaházi Mihály tihanyi apát tőle és elődétől Füreden elzálogosított két jobbágytelket és két malmot visszaváltotta és zálogba adta a többi apátsági birtokok bérlőjének, Csáki Lászlónak.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 11., nr. 7.

 

252.
1633. július 29. --- Szárszói Somogyi János tihanyi kapitány elismeri, hogy a várbeli házat, pincét, a vár körül levő kerteket, a szántóföldeket és apátii réteket az apátúr jó emberségből bírja.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 9.

 

253.
(1634?) július 29. Füred --- Ramocsaházi Mihály tihanyi apát elidegenedett birtokainak visszaszerzésére a sok per költségéül 60 forintot vett kölcsön Somogyi János tihanyi kapitánytól és ezért zálogba adta neki Szántó puszta falut.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 16., nr. 1.

 

254.
1635. április 13. --- A vasvári káptalan bizonyítja, hogy Ramocsaházi Mihály tihanyi apát előtte azon összeg fejében, amelyet ispánjától nagy birtokpöreinek befejezésére kölcsönkért, zálogba adta ispánjának és testvérének kisszőlősi jobbágytelküket a kölcsönzött pénz visszafizetéséig.
Hiteles átirata, a vasvári káptalantól 1744. május 19-én kiadva, megvan a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 17., nr. 4.

 

255.
1635. május 17. Füred --- Szarka Lukács zalavármegyei főszolgabíró egy évre bérbe veszi a tihanyi apátságot.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 10.

 

256.
1635. október 23. Füred --- Ramocsaházi Mihály tihanyi apátúr egyik füredi jobbágyát, ki a maga jobbágytelkét s egy másikét az apát helyett a zálogból kiváltotta, sőt az apátúrnak még 40 forintot adott, fölmenti a jobbágyi adózásoktól és terhektől mindaddig, míg ő vagy utódai azon füredi jobbágy pénzét vissza nem fizetik.
Egyszerű másolata (?) a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 11., nr. 8.

 

257.
1636. március 8. Bécs --- II. Ferdinánd király Ramocsaházi Mihály tihanyi apát azon panaszára, hogy előtte Örvényesen két jobbágytelket és egy malmot elzálogosított Somogy Jánosnak, ekkor tihanyi kapitánynak, az 1567. évi 31. törvénycikkre hivatkozva meghagyja Zala vármegyének, hogy a zálogba vetett két telket és malmot vegye vissza a hitelezőtől s adja vissza az apátságnak.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 13., nr. 1.

 

258.
1636. április 12. Füred --- Ramocsaházi Mihály tihanyi apátúr, tekintvén Szarka Lukács szalavármegyei főszolgabírónak az apátság jószága visszaperlésében való buzgó fáradozását, teleki jobbágyainak adóját és ingyenmunkáját átengedi neki néhány évre, de úgy, hogy ezeket különösen Somogyi János tihanyi kapitánnyal meg ne ossza.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 18., nr. 3.

 

259.
1636. július 18. Lakompak kastély --- Eszterházi Miklós gróf, nádor és királyi helytartó meghagyja Veszprém vármegye törvényszékének, hogy új ítéletet hozzon azon tósoki jobbágyok hovatartozását illetőleg, akiket Ramocsaházi Mihály tihanyi apát ügyvédjének figyelmetlensége folytán Barcza szolgabíró Uki János alispánnak ítélt oda; s ha az apát nem nyugodnék bele az új ítéletbe, ezt az összes periratokkal terjessze föl a királyi kuriához, a nádor elé, felülbírálás és döntés végett.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 19., nr. 6.

 

260.
1639. --- Ramocsaházi tihanyi apát folyamodik, hogy ne fosszák meg a tihanyi apátságtól; a pozsonyi kamara ajánlja, hogy rendeljék a veszprémi püspök gondnoksága alá.
Országos Levéltár.Proposita et Opiniones. 13.

 

261.
1640. (április 14.? Bécs) --- Jakusics György veszprémi püspök leköszön a tihanyi apátság gondnokságáról, s ajánlja utódára nézve az esztergomi érsek meghallgatását.
Országos Levéltár. Proposita et Opiniones. 71. anni. 1640.

 

262.
1642. április 2. Aszófő --- Ramocsaházi Mihály tihanyi apát megerősíti, mint földesúr, négy hold füredi szántóföld megvételét.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. II., nr. 9.

 

263.
1643. március 19. Pozsony --- Eszterházi Miklós gróf, nádor és királyi helytartó meghagyja Zala vármegye törvényszékének, hogy azon két örvényesi jobbágytelket és egy malmot, amelyet Herovics Mátyás tihanyi apát Somogyi Jánosnak elzálogosított, a törvény értelmében adja vissza a tihanyi apátságnak.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 13., nr. 2.

 

264.
1643. április 22. --- Zala vármegye sümegi törvényszéke előtt Ramocsaházi Mihály tihanyi apát Szárszói Somogyi János tihanyi kapitányt eltiltja a Kövesd és Kövesdmál, továbbá Aszófő, Füred és Kis-Szőlős apátsági birtokok mindennemű használatától.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 17., nr. 5.

 

265.
1643. augusztus 3. Füred --- Ramocsaházi Miháy apát földesúri levele, amellyel egy eladott arácsi rét visszavételét csopaki Udvari Imre jobbágy részér megerősíti.
Zala vármegye ítélőtáblájától Gulácson 1748. július 20-án hitelesített másolata van meg a pannonh. rendi levéltárban.

 

266.
1645. október 20. Linz --- III. Ferdinánd a tihanyi apátságot Macripodari Jácint scopiai c. püspöknek adományozza.
Eredetije a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: U. et. C. Fasc. 14., nr. 27.

 

267.
1646. --- Macripodari tihanyi apát folyamodik, hogy a magyar kamarától fizetett 500 tallért tovább is megkaphassa.
Országos Levéltár: Proposita et Opiniones. 99. anni 1646.

 

268.
1646. --- Az esztergomi érsek ajánlja, hogy a tihanyi apátság javai vétessenek el Mansfeld gróf győri főkapitánytól s adassanak vissza az apátságnak.
Orsz. Ltár: Proposita et Opiniones 6. anni 1646.

 

269.
1647. május 13. Pozsony --- Macripodari Jácint tihanyi apátúr szabadságokat ad Apáti megszállítására és épülésére.
Másolata papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 13.

 

270.
1647. november 24. Sümegvár --- Szelepcsényi György választott veszprémi püspök előtt Macripodari Jácint tihanyi apát oly egyességre lép Szarka Lukács zalamegyei adószedővel, hogy a 200 frtért zálogban bírt Fülöp puszta használata fejében évenként 12 frt töröltessék a zálogösszegből s az apát bármikor készpénzben lefizethesse a hátralékot és így visszaváltván a pusztát, Szarka Lukács tartozzék szőleitől rendesen megadni a tihanyi apátságnak járó hegyvámot.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 10., nr. 2.

 

271.
1647. november 24. Sümegvár --- Szelepcsényi György választott veszprémi püspök előtt Somogyi János pápai gyalogvajda oly egyességre lép nagyságos frater Macripodari Jácint választott scopiai püspökkel és tihanyi apáttal, hogy azon 800 forintból, amelyért zálogban bír Örvényesen jobbágyhelyet és malmot, a kövesdi Málhegyen pedig szőlőt, ezeknek használatáért a zálogösszegből évenként leszámít 30 forintot, a hátralékot az apát bármikor lefizethesse s akkor ő tartozzék a rendes malomért és hegyvámot meg a dézsmát az uraságnak megadni.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 13., nr. 3

 

272.
1652.(?) --- Macripodari apát és Karacsics (Karachicz) Mátyás tihanyi kapitány szerződése a tihanyi templomról, plébániáról, szántóföldekről, kertről és bormérésről.
Egyszerű másolat a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 4., nr. 64.

 

273.
1652. szeptember 14. Tihany --- Karacsics Mátyás tihanyi főkapitány elismeri, hogy az apátii rét joga, amelyet ő használt, a tihanyi apáturat illeti.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 15.

 

274.
1654. szeptember 11. --- Az esztergomi káptalan előtt Horvát György tihanyi vajda és két társa bérbe veszik a tihanyi apátság javait.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 16.

 

275.
1654. szeptember 11. Veszprém --- Horvát György tihanyi vajda és két bérlő társa a tihanyi apátság javainak bérletét átengedik Csáki Ferenc gróf veszprémi főkapitánynak.
Orsz. Levéltár. Neo-Regestrat. Act. Fasc. 1448., nr. 21.

 

276.
1654. október 12. --- Horvát György vajda és két társa a veszprémi káptalan előtt kierőszakoltnak s érvénytelennek nyilvánítják a Csáki Ferenc gróffal kötött bérleti szerződést.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 17.

 

277.
1654. december 16. Tihan --- Karacsics Mátyás tihanyi főkapitány és társai bizonyítják, hogy Csáki gróf elfogadta az esztergomi érsek s mások békéltető bíróságát a tihanyi bérlet dolgában.
Orsz. Levéltár. Neo-Regestrat. Act. Fasc. 1448., nr. 21.

 

278.
1655. január 9. Pozsony --- III. Ferdinánd király levele a tihanyi bérlet dolgában Csáki gróf és Horvát Györgyék közt létrejött egyességről.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 18. a)

 

279.
1655. február 7. Veszprém --- Horvát György és társai két veszprémi kanonok előtt újra átengedik a tihanyi apátság javainak bérletét Csáki gróf veszprémi főkapitánynak.
Orsz. Levéltár. Neo-Regestrat. Act. Fasc. 1448., nr. 21.

 

280.
1656. január 7. Bécs --- III. Ferdinánd király a tihanyi katonák és lakosok kérelmére az ottani templom javítására száz tallért utalványoz a pozsonyi magyar kamaránál.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

281.
1658. június 8. --- Bárány Tamás, Zala vármegye egyik főszolgabírája a portákat rectificálta.
Kivonat Zala vármegye egerszegi levéltárának protocollumából a keltezés alatt.

 

282.
1660. január 16. --- Zala és Somogy vármegyék közgyűlése Körmenden a nádor előző évi december 2-án Pozsonyban kelt s a vallási sérelmek összegyűjtése tárgyában kiadott levelének tárgyalásakor Rottka Ferenc alispán előterjesztésére, kihez a tihanyiak folyamodtak, elhatározza, hogy fölírnak a győri kapitányhoz oly engedélyért, amely szerint evangélikus prédikátor tartózkodhassék Tihanyban.
Zala vármegye egerszegi levéltárának protocollumából a keltezés alatt.

 

283.
1660. január 31. Bécs --- I. Lipót király a tihanyi katona-község kérelmére 300 forintot utalványoz a pozsonyi kamaránál Karacsics (Carazichy) tihanyi kapitánynak az ottani katolikus templom építésére.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

284.
1661. február 15. (Pápán.) --- Szárszói Somogyi János pápai gyalogvajda, előbb tihanyi várkapitány végrendelete a tihanyi katolikus plébánia stb. javára.
Egyszerű másolat papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzete: Tihan. Fasc. 2., nr. 19.

 

285.
Az 1665 február 10-iki urbarium összegzése.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 32., nr. 2.

 

286.
1671. május 17. Nagyszombat --- Macripodari tihanyi apát a tihanyi kapitány részére kiadja a tihanyi apátság birtokainak urbáriumát az 1645? évi összeírás nyomán. V. ö. Oklt. 266. sz.
Országos Levéltár: U(rbaria) et C(onscriptiones). Fasc. 92., nr. 11.

 

287.
1671--1687. --- Tihanyi apáturasághoz való jószág. (Urbárium-kivonat és összegzés.)
Egyszerű másolat a pannonhalmi r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 32., nr. 2.

 

288.
1671. november 14. Győr --- Macripodari apát és Kethelyi János tihanyi kapitány egyessége a tihanyi plébánosról, örvényesi és aszófői fübérről.
Eredetije papíron a pannonh. r. ltárban. --- Jelzete: Tihan. Fasc. 2., nr. 21.

 

289.
1672. augusztus 14. Bécs. --- I. Lipót király a Macripodari halálával megüresedett tihanyi apátságot Sebestyány (Szebesztieny) Andrásnak adományozza.
Országos Levéltár. Collationes Ecclesiast. II. 266.

 

290.
1673. február 1. Bécs --- Lipót király a pozsonyi kamarát vizsgálatra utasítja a tihanyi apát azon kérelme tárgyában, hogy a fölség ruházza reá a tihanyi várkapitányságot, mert a mostani kapitány elkergette a katolikus papot és helvét lelkipásztort vitt be, ő azonban ott akarna lakni, helyreállítani az apátság székházát s visszaplántálni a katolikus hitet.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

291.
1675. --- Szelepcsényi György helytartó rendelésére a veszprémi káptalan nyomozást tart Kethelyi János tihanyi kapitány ellen a kálvinista prédikátornak Tihanyba vitele és két török rab sarca miatt.
Prothocollum capituli eccl. Wesprim. 1673-77. Vol. III. a veszprémi káptalan levéltárában.

 

292.
1675. március 9. Bécs --- Lipót király fölhívja a megyés püspököket, hogy magyarázzák meg a végbelieknek, miképpen érti ő a vallásszabadságot.
Országos Levéltár. Conceptus Expeditionum. 113.

 

293.
1676. március 29. Bécs --- I. Lipót király a Sebestyény András lemondásával megüresedett tihanyi apátságot Salvucci Octavius győri kanonoknak adományozza.
Országos Levéltár: Benignae Resolutiones. Eredetiben a keltezés alatt.

 

294.
1676. július 6. Pápa --- Kajdi Mihály, a pápai harmincad-fiók tisztje kiküldőinek, a pozsonyi magyar kamara elnökének és tanácsosainak jelentést tesz Salvucci Octaviusnak a tihanyi apátság javaiba való beiktatásáról.
Eredetije a budai Orsz. Ltár kincst. osztályában. --- Jelzése: Actor. Eccl. Cameralium. Fasc. 68., nr. 6.

 

295.
1676. november 8. Győr --- Zicsi Pál báró vázsonyi főkapitány bizonyítja, hogy legalább tíz év óta tihanyi apát nem lakott állandóan Tihanyban.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzete: Tihan. Fasc. 2., nr. 22.

 

296.
1678.? január 20. előtt --- Salvucci tihanyi apátnak a pozsonyi magyar kamarához intézett panaszlevele, amely szerint a zalavári apát az ő látszólagos halálának hírére mintegy a fiscus nevében székházába tört, jószágaiba tiszttartókat rendelt és az ő unokaöcssét fogságba hurcolta.
Eredetije a budai Orsz. Ltár. kincst. osztályában. --- Jelzése: Actor. Eccl. Camer. Fasc. 68., nr. 6.

 

297.
1684. május 30. Linz --- I. Lipót király Kuzmics Péter a győri kanonokságból áthelyezi a veszprémi prépostságba és neki adományozza a Salvucci halálával megüresedett tihanyi apátságot.
Országos Levéltár. Collationes Ecclesiast. II. 461-463. l. Benignae Resolutiones 179. fol.,

 

298.
1684. június 30. Linz --- I. Lipót király a nemrég leégett tihanyi templom, apáti székház és malom fölépítése céljából Kuzmics tihanyi apátnak adományozza a fejérvári prépostságot is.
Országos Levéltár. Collationes Ecclesiast. II. 462-463. l.

 

299.
1684. augusztus 20. Veszprém --- Simoncsics Mihály veszprémi harmincados a pozsonyi kamarának jelentést tesz Kuzmics Péternek a fejévári prépostságba és a tihanyi apátságba való beiktatásáról.
Eredetije papíron a budai Orsz. Ltár. kincstári osztályában. --- Jelzése: Actorum Eccles. Cameralium Fasc. 40. nr. 25.

 

300.
1686. december 16. Bécs --- I. Lipót a Kuzmics halálával megüresedett tihanyi apátságot Telekesi István győri olvasókanonoknak adományozza.
Országos Levéltár. Benignae Resolutiones 34. fol. Eredetiben a keltezés alatt. Collationes Ecclesiast. II. 553.

 

301.
1691. március 17. --- A győri káptalan bizonyítja, hogy előtte Telekesi István csanádi püspök, tihanyi apát, győri őrkanonok megnevezte ügyvédeit s egy évre összes ügyeiben meghatalmazást adott nekik.
Eredetije a pannonh. r. ltárban. --- Jelzése: Tihan. Fasc. 2., nr. 23.

 

302.
1696. --- Kivonat a ŤConscriptio bonorum in districtu Simontornyensi existentiumť c. jegyzékéből
Eredetije a budai Orsz. Ltárban. --- Jelzése: U. et C. Fasc. 46., nr. 68.

 

303.
1698. szeptember 28. Pécs --- A tihanyi apátság állítólagos egykori birtokai a kamara pécsi tiszttartóságához tartozó területen (Baranyában).
Országos Levéltár. U(rbaria) et C(onscriptiones). Fasc. 37., nr. 57.

 

304.
1701. július 9. --- I. Lipót király utasítja a bécsi hadipénztárt, hogy vegye át az altenburgi apáttól a Tihany adományozásáért Aradvár erősítésére fölajánlott 10.000 forintot.
Fogalmazvány a közös pénzügymin. bécsi levéltárba. Hungar. a keltezés alatt.